A huszár valójában egy természetbeli adónem volt. Előbb harminchárom jobbágytelkenként kellett egy jól felszerelt lovaskatonát adni a seregbe, azután Zsigmond király idejében húsz jobbágytelkenként volt ez az ár. Azaz húsz - ár, egy huszár felszerelésével adóztak a királynak (persze a rengeteg terményen túl).













