269
jelentése:
- a becstelenségnél még a halál is jobb
Ez egy olyan réges-régi szólás, amit ma már kevesen értenek. A régieknek jóval többet számított a becsület, mert akit becstelenségen kaptak, elűzték az emberek és magára maradt. Ez a középkorban egyenlő volt a halállal, később pedig egy nyomorúságos élettel.
A szólás ma már inkább arról szól, hogy végső soron az számít, hogy elégedett vagy az életed végén azzal, ahogyan éltél. Amikor az ember odaér és az életén végigtekint, akkor szeretné azt érezni, hogy mindent megtett, amit lehetett... azzal biztos nem lesz elégedett, ha mindenkit átvert, akit lehetett.
Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet szállóige
