393
A felvilágosodás korának legfőbb stílusirányzata.
1630 és 1830 között Európa legfontosabb korstílusa volt. A súlyosan fényűző barokk ellensúlyozására alakult ki. A klasszicista fennkölt és harmonikus szépségideál szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával.
A klasszicizmus elnevezés a latin classis (= osztály) szóból ered. A klasszicizmus az antik görög és római művészethez visszanyúlva, annak szabályait, normáit követve, azt utánozva lépésről-lépesre a műalkotások minél tökéletesebb utánzását tartotta fontosnak. Azt vallották, hogy a művészeknek, íróknak csupán a szabályok pontos megtartása, alkalmazása a feladatuk, és így az antikot követve eljutnak a tökéletes műalkotásokhoz.
A klasszicizmusban a művészet célja nem csupán a gyönyörködtetés és a tökéletes műalkotás elérése volt, hanem a tanítás is. Az irodalomban az ember erkölcsi nevelése, a hősök példájának bemutatása állt a középpontban. És a felvilágosult eszmék terjesztése is nagy hangsúlyt kapott.
Építészetben a Nemzeti Múzeum timpanonos bejárata és a Lánchíd, zenében Igor Stravinsky klasszikus balettjei, festészetben Barabás Miklós képei, irodalomban Kazinczy Ferenc tanításai jellegzetesek.
Az irodalomban kedvelt klasszicista műfajok: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, episztola.
Jellegzetesen klasszicista műveket írt:
Johann Wolfgang von Goethe
Friedrich Schiller
Molière
Jean-Jacques Rousseau
René Descartes
Voltaire
Fazekas Mihály
Kazinczy Ferenc
Berzsenyi Dániel
