4231
Babocsai László
Igazságszerető ember, aki tartja a szavát. Akkor is, amikor a halott apjának tesz ígéretet, hogy bosszút áll érte, és akkor is tartja a szavát, amikor Oglu agának tesz ígéretet, hogy húgaként vigyázza majd Oglu aga lányát. Tisztességes és megbocsájtó. Nem gyűlölködik, miután megbosszulta apját, megnyugszik a lelke és együttérző a haldokló Ogluval (aki az apja gyilkosa). A kardvívásban jó a stratégiája: először védekezik, amíg az ellenfél elfárad, csak azután támad. A társai azt mondják: "halvére van", ami azt jelenti, hogy képes uralkodni magán, nem engedi, hogy elborítsák az érzések, az izgalom vagy a düh, amikor például a párbajra készül. Segítőkészen azonnal az édesanyjához siet, amikor úgy érzi, hogy az bajban van.
Bogics Markó – A horvát vitéz nehezen találta a helyét, de a fonódi végházban otthonra lelt. Tiszteli a kapitányát, Csomay Ferencet. Lázad a kötöttségek és az igazságtalanság ellen: utálja a császárt, amiért az főleg német embereket nevezett ki a végvárak kapitányainak (ilyen volt Bolondvár kapitánya, Rudolf Kales és Joachim de Katzián, aki Öreglak kapitánya volt.)
Elismeri a bajtársát, barátja és vitéztársa, László vívóképességeit. És bár először féltette a párbajtól, miután látja, milyen jól vív, már bátorítja a küzdelemre. Segítőkész, segít a Bézsenyi udvarház erődítésében. Ért az építészethez és átlátja az építkezést.
Ravasz, amikor várépítésznek adja ki magát hogy megtévessze Rudolf Kalest. Bátor, amikor lemegy a börtönbe és kiszabadítja Lászlót és a török rabot, Szihant. Képes nehéz döntést hozni és elengedni Lászlót Szinan agáékkal, amikor úgy látja, hogy velük nagyobb biztonságban lenne.
Csomay Ferenc várkapitány
Kis termetű ember, mégis nagy tekintélye van a vitézek előtt, könnyen rendet tart közöttük. Feltétel nélkül teljesítik a parancsait. A vitézeit, különösen Lászlót és Markót fiaiként szereti. Határozott, de baráti hangon beszél a vitézekkel. (A játékos vívás után egymást Lacinak és Ferkó bátyámnak szólítják.)
Együttérző Lászlóval és az édesanyjával, ezért engedi Lászlót párbajozni.
Hazaszerető ember, nem szeretné, ha akár egyetlen jó magyar vitéz elveszne felesleges bajvívásban.
Tettrekész és okos ember. Gyorsan, de nem elhamarkodottan cselekszik. Figyel a vitézei biztonságára, mindig igyekszik túlerővel biztosítani a védelmüket.
Oglu aga
Ragaszkodik a "tiszta kardhoz", a tisztességes küzdelemhez. Szereti a lányát. Ugyanannál a fűzfánál halt meg, mint ahol Babocsai Gáspár.
Zsuzsa (Dusmáta)
Oglu lánya csendes, visszahúzódó, rendes, dolgos lány. Koppányban is volt kertje, Bézsenyben is kiveszi a részét a munkából. Amikor megtudja a cseléd és az udvaros beszélgetéséből, hogy az apja ölte meg a ház urát, Babocsainé férjét, akkor el akar menni szégyenében. Babocsainé nem engedi el, és Zsuzsa nagyon hálás, hogy befogadta és lányaként szereti és tiszteli. Sőt, ezt a cselédektől is megköveteli.
Babocsainé, László anyja
kötelességtudó, feltétel nélkül szolgálja a ház urát. Előbb a férjét, Gáspárt, most pedig Lászlót. Előbb érzelmesen felháborodik, de azután engedelmesen elfogadja, hogy Dusmátát a házba hozza László. Együttérzően és szeretettel veszi körül és a lányaként szereti Zsuzsát. Amikor a lány számára kiderül, hogy az apja ölte meg az ő jótevőjének (Babocsainénak) a férjét, Babocsainé csak annyit mond: "ez a férfiak dolga"... nem engedi, hogy a lánynak lelkifurdalása legyen emiatt. A lány tiszteletét a jobbágyoktól is megköveteli.
