
La Fontaine: A róka és a szőlő
Róka koma a szőlőhegyre tartott.
A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?”
Felelt a róka: „A tyúkpecsenye
Után jólesnék egy kis csemege.”
És ment. A szőlőben a lugasok
Léceiről dúsan lógott a sok
Finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva
Ágaskodott utánunk, de hiába:
nem érte el, s búsan elkullogott.
Az első, akivel találkozott,
a farkas volt; így hunyorgott feléje:
„Nos, ízlett?”
– „Mi?”
– „A csemege!”
– „Miféle csemege?”
– „ Hát a szőlő!”
– „Ja vagy úgy? Nem kellett. Utálom a savanyút.”
![]()
a vers itt van:
A róka a szőlőhegyre ment, hogy egyen egy kis szőlőt ebéd után. Útközben találkozott a farkassal, akinek elmondta, hová megy. A róka a lugashoz ért, de akárhogy próbálkozott, nem érte el a szőlőt. Visszafelé újra találkozott a farkassal, de nem azt mondta neki, hogy nem érte el a szőlőt, hanem azt, hogy nem szereti a savanyút.