A munkásmozgalmak által kiharcolt munkatörvények és munkaszabadság ünnepe.
A brit ipari forradalom idején, 1817-ben a szocialista Rober Owen foglalta össze és tette közzé a munkások követeléseit, első helyen a munkaidő emberi mértékűre csökkenéséről, ekkor ugyanis a legtöbb helyen napi 16 óra volt a munkaidő. Bár az 1800-as évek közepére több országban olyan remek célkiűzéseket is sikerült elérni, minthogy a nők és a gyerekek munkaidejét napi 10 órában maximalizálták, ez még messze volt a céloktól.
Az iparosodással rengeteg embert beállítottak gépek mellé a gyárakba, embertelen körülmények közé. A legnagyobb probléma itt is a munkaidővel volt, nem ritkán 14-16 órát dolgoztak az emberek, mert ezt a munkaadó határozta meg. Ha valakinek nem tetszett, mehetett másik munka után, ahol ugyanilyen körülményeket talált.
A világ minden országában munkásmozgalmak százai próbálták rászorítani a törvényhozókat arra, hogy legyen hivatalosan kimondott rövidebb munkaidő és elfogadható munkakörülmények. De a sztrájkok és tüntetések rendszeresen véres megtorlásokba fulladtak.
Az ausztrál munkásmozgalom volt az első olyan, amelyik a 16 órás munkaidőt sikeresen csökkenttette 8 órára és még a fizetésük sem lett kevesebb. Mindez 1856. április 21-én történt.
Az ausztrál munkások transzparensén volt ez a szöveg:
"Nyolc óra munka,
nyolc óra szórakozás,
nyolc óra pihenés"
A sikert újabb sikerek követték és a transzparens is átvették világszerte a tüntető munkások. Az ezt követő nyolcvan évben a világ minden országában elérték a munkások azt, hogy munkatörvények kötelezzék a munkaadókat a munkaidő betartására.
Tehát eredetileg nem szocialisa ünnep, de a szocializmushoz meglehetősen illeszkedő törekvései miatt, szinte a szocializmus jelképévé vált május 1-je.
Miután szinte minden országban hivatalos ünnep lett, a katolikus egyház is gyorsan magáévá tette és 1955 óta május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, ezzel május 1. katolikus ünnep is lett.
Legkorábban május 1-je egy késő tavaszi ünnep, a majális ünnepe volt, amit sok helyütt most is május 1-jén ünnepelnek. Tavaszünnep, ami a fagyok végleges elmúltát jelzi, és a természet legnagyobb virágzását. Általában szabadtéri programokkal, vidámparkkal, koncertekkel, piknikkel ünneplik meg az emberek.











