497
A Pünkösd a húsvétot követő 50. nap.
A kereszténység előtti időkben valamennyi népnél tavaszünnep, termékenységi ünnep volt a pünkösdi ünnep. A virágokat, a termés megfogantatását ünnepelték ekkor. A görögök és rómaiak is termékenységi istennőket köszöntöttek és ünnepeltek.
A keresztények Jézus újbóli eljövetelét és a Szentlélek tanítványokra szállását, a zsidók pedig a népük és Isten közötti szövetséget ünneplik.
A pünkösdi királyválasztás népszokása is ide köthető, sok helyen ma is él..
Ezen a napon megmérkőztek egymással a falu legényei lóversenyben, rönkhúzásban, kaszálásban vagy esetleg bikahajszában, minden faluban a helyi versenyszámoknak megfelelően, és a legjobban teljesítő férfit koronázták abban az évben pünkösdi királlyá. A pünkösdi királyság hajdan még egy év volt, manapság inkább csak három nap. A pünkösdi király ingyen ihatott a kocsmában, és kijárt neki a tisztelet a közösség részéről..
A "pünkösdi királyság" kifejezést a rövid ideig tartó elismertségre, jólétre használjuk.
Sok faluban ünnepeltek "pünkösdi királynét" is, a családok legkisebb leánygyermekét, díszes ruhácskába öltöztették és virággal köszöntötték.
Szokás volt ezen a napon ledönteni a májusfát, amit azután nagy eszem-iszom és táncmulatság követett.
