1789
jelentése:
- a magyar ember örömébe mindig vegyül egy kis bánat is
Lényegében a magyarság I. István óta különböző zsarnokok alatt szenvedett, így nem sok oka volt vigadni.
Azt tudjuk, hogy az 1700-as években Kisfaludy Sándor azt írja: "Igaz tagja leszek én magamra nézve a Magyar nemzetnek, amelynek nemzeti karakterét hajdan imígy határozták: "Sírva tántzol és tántzolva hal."
"A magyar sírva táncol és táncolva hal" = olyan mély sebeket hord a nemzetünk, hogy sosem lehet felhőtlen a boldogságunk
A tánc, a bor, és borral az öröm vagy a bánat könnyei együtt járnak.
Bajza József ezt a sebzett lelkűséget a török időkben találja meg... a szállóige mai formájában a költő Borének című versében hangzik el.
""Üssük öszve kelyheinket,
Bennök égi tűz ragyog!
És vigadjunk - a magyarnak
Vigadalmi nem nagyok:
Míg Mohácsnál nem csatázott
A félholdú büszke tar,
Víg volt addig, hajh azóta
Sírva vígad a magyar."
