jelentése:
- az embert teljesen elbolondítja a szerelem
- a szerelem elvakulttá teszi az embert
Már az ókori bölcsek, Horatius és Platón munkáiban is megjelenik ez a gondolat.
Horatius azt írja: "... a vaksi szerelmes nem veszi kedvese rút fogyatékát észre"
Amikor az ember szerelmes, akkor nem látja másik embert tisztán, hanem úgy látja, mintha kiemelkedne a többiek közül és éppen őhozzá való volna. Azután egy-két csalódás után vagy amikor elmúlik a hormonok hatása, meglátja, hogy a másik is csak egy ember és ez általában eléggé csalódott lesz emiatt. Különösen, ha már összeházasodott vele és nem beszélték meg előre a terveiket és a közös életüket.
A szerelem olyan értelemben is elvakítja a az embert, hogy nem méri fel az esetleges veszélyt, amikor a valódinál bátrabbnak vagy vitézebbnek szeretne mutatkozni az imádott hölgy előtt.
Szépen mutatja ezt a "szerelembe esni" kifejezésünk is, amelyik hűen tükrözi, hogy a szerelemben olykor teljesen tehetetlenül zuhanunk a mélybe és esünk pofára. Nem tudunk józanul mérlegelni.
Petőfi úgy mondta, hogy:
A szerelem sötét verem
Ha mégis kedvünk szottyan hozzá, akkor jó ha tudjuk, hogy:
A férfit a szemén keresztül, a nőt a fülén keresztül lehet szerelembe vinni








