426
Grimm-mese Claus Riemann gyűjtéséből
Szerencsés János látszólag rendre rossz vásárt csinál. Az ajándékba kapott aranyklumpát elcseréli egy lóra, a lovat egy tehénre, a tehenet egy disznóra, a disznót egy libára és a libát két kőre. A köveket azután beejti egy kútba.
Innentől János végre szabadnak és boldognak érzi magát. Megszabadult a terhektől, a kötelességektől.
A mesében a szegénység a szabadsággal egyenlő, ennél fogva a gazdagság egy formája.
A mese jellegzetesen Vízöntő fejlődési folyamatot mutat be, ami hibátlan lenne, ha nem térne vissza János az anyjához, hanem tovább csavarogna a nagyvilágban.
