jelentése:
- eredetileg: virággal kifejezett szerelmi vagy érzelmi mondanivaló
- óvatos, szépítő vagy titkolózó jelképes kifejezésmód
A kifejezés onnan származik, hogy hajdan egészen pontos jelentése volt a virágoknak. Egy csokorban lévő virágfajták számából a lány pontosan tudta, hogy mely napon hány óra hány perckor várja a fiú a találkahelyen.
Ezekből a beszédes virágokból ma már inkább csak a színekre figyelünk.
A fehér virág ma is a tisztaság, a jó szándék és odaadás jele.
A vörös a szerelem színe, a szenvedélyé, az erős érzelmeké. (Régen a gyűlöletet is kifejezték vele és minél több szirmú vörös virágot kapott az asszony egy riválisától vagy rosszakarójától, annál biztosabb lehetett benne, hogy hamarosan elbánnak vele.)
A sárga virág az érzelmek kihűlését, az elfordulást, elpártolást jelenti.
A kék reményt,
a lila lelki kapcsolatot vagy a másik intelligenciájának elismerését is kifejezheti.
Azért ne vonjunk le azonnal biztos következtetéseket, ha csokrot kapunk, érdeklődjünk inkább a szándék felől.
Ha ma azt mondjuk, hogy valaki virágnyelven beszél, akkor arra utalunk vele, hogy az illető olyan utalásokat tesz a beszédében, amit csak az a valaki ért, kinek szánja a mondanivalóját.
Érdekelhet ez is:
Virágnyelven beszélLegyező színei








