3401
Korai ars poetica, amely Ady költői küldetéséről mesél. 
Góg és Magóg Anonymusnál a magyarok ősei, szkíta uralkodók, harcosok voltak, akiktől Nagy Sándor annyira félt, hogy sziklafallal és érckapukkal zárkózott el előlük. (A kezdő sorok erre vonatkoznak.)
Ady vezérversnek nevezte, egy összefoglaló versnek szánta az "Új versek" ciklus elé.
A vers vezérmotívuma a "hiába és mégis" ellentéte, amit ismétléssel, halmozással, fokozással nyomatékosít a költő.
Góg és Magóg fia vagyok én…
Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Góg és Magóg a krónikáinkban és a Bibliában is pogánynak mondott, tehát keresztény vallás előtti hitű királyok, leginkább szkíta királyként, tehát a magyarok őseként ismertek. Nagy Sándor kőfallal és érckapukkal védte a birodalmát a szkítáktól (az akkori magyaroktól). Ady azt akarja kifejezni, hogy egy hitet vallott a magyarokkal, de már tehernek érzi a magyarságát, (mert nem elég menő dolog Párizsban.)
Újra megjelenik a bezártság képe, ahogyan a magyar népet körülzárja a Kárpátok gyűrűje.
Ady azonban csak sírni, panaszkodni akar.
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
A versben hatszor szerepel az "új" szó, ez jelzi a lázadó, újító szándékot.
A bevezető két versszak témamegjelölő és kérdésfelvető: vajon van-e igénye a magyar népnek a nyugati kultúrára és Ady újszerű költészetére? Vajon milyen fogadtatásra számíthat a költő, aki újító eszmékkel és versekkel érkezik, hogy a hagyományoktól (Petőfitől vagy Jókaitól) elrugaszkodjon?
Verecke a Keletre, az ősihez, az eredethez való ragaszkodásra utal. (Honfoglaláskor a Vereckei-hágón át jöttek be a magyarok a Kárpát-medencébe.)
Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja, a nyugatias, liberális újító víziókra utal, amivel Ady be akar törni.... szeretné megszüntetni a szellemi a bezártságot.
Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
Ady messiásnak tartja magát, újítóként érkezik, a változás, az újítás küldetéstudatával, de máris áldozatszerepbe bújik, és arra számít, hogy nem értik meg a szándékait és igazságtalanul eltiporják (mint Vazult). A Vazul képpel az újító, lázadó küldetésének lehetetlenségét is kifejezi. (Vazul lett volna a jogos trónutód, de Szent István halálra kínoztatta.) Ady azt mondja bármilyen rettenetes barbár eszközzel kínoznák meg, akkor is verseket fog írni.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
Ady új hangon szeretne szólni, ezt hirdeti, magát még mindig áldozatként mutatva. Pusztaszer a magyarság múlthoz való ragaszkodására utal, amit Ady mélyen elítél. Pusztaszer az első magyar országgyűlés helyszíne, melyet Árpád vezér és vitézei tartottak 896-ban... Ady szerint a maradiság szimbóluma.
A vers ars poetica, melyben a költő az ősi értékek örökösének és a nyugati új hullám hazai terjesztőjének vallja magát.
Ostorozza a magyarságot az elmaradottsága miatt és ezért kulturális reformot hirdet. Vátesznek tartja magát, aki majd elhozza hazájába az irodalmi megvilágosodást.
Haladást hirdet és korszerűsítést, modernséget.
Hát tegye.
Higgyük el Adynak, hogy van a verse mögött mondanivaló és szándék és ebben a versében még az ősiséghez, az ősmagyarokhoz való ragaszkodását fejezi ki? 
A mű azt hirdeti, hogy a költő kész megmutatni magát és felforgatni a világot. Addig is, míg mindjárt elkezdi, siránkozik kicsit a meg nem értettségen.
Szabad-e sírnia? Nem, nem szabad! A hazájáért, a magyarságért, az emberségéért harcolni, kiállni szabad. A sírást már vállalták elegen.
Keletről jött, de azt kérdi "szabad-e Dévénynél betörnöm?", tehát a nyugati kultúrát, a szétcsúszott liberális, élvhajhász, értéktagadó "kultúrát" behoznia.
Nem, nem szabad. Maradj Párizsban az új kultúráddal és magyarkodj ott nyugatiasan.
Vazul lázadt az új vallás ellen. Gizella forró ólmot öntetett a fülébe, amiért kiállt eredeti hite mellett és nem akarta meghallani a keresztény tanokat. Ady talán azért szeretne Vazulhoz felérni, mert lázadó volt, akit elnémítottak.
Pusztaszer az a hely, ahol Árpád vezér az első országgyűlést tartotta. Ady szemében a maradiság jelképe, sajnos csak eddig tartott a magyarsága, innentől ő a meg nem értett költő, aki a nyugati újhullámot nyomja.
Ady lényegében itt nem megjövendöli, hanem megalapozza a szerepét, hogy meg nem értett ellensége lesz a magyar népnek vagy irodalmároknak. Egyszerűen azért, mert nem szeretettelinek, becsületesnek vagy hazafinak született, hanem politikusnak. Ellenségeket kreált hát magának. Egyik kedvenc visszatérő démona a magyar nép általi meg nem értettség, amiért nagyon sok magyartipró és nemzetgúnyoló verset kellett elszenvednünk tőle. Tőle, aki ismert közszereplőként nagyon is felelős volt a korában kialakult helyzetért.
És az ebbéli szerepvállalása igazán szégyenletes.
