jelentése:
- olyan élőlény, amely a megtorlás lehetősége nélkül viseli el a szenvedést, kínzatást vagy a halált
- az a személy, aki egy sorscsapásnak, emberi gyengeségnek vagy gonoszságnak a súlyos következményét akaratán kívül, kénytelen elviselni.
A természeti ember nagyon kiszolgáltatott volt, függött az élete és az élelme az időjárástól – és ezzel szemben tehetetlen volt. Ahhoz, hogy úgy érezze, hogy mégis tett valami jót, ami miatt megérdemli az életben maradást meg a jó termést, a javára fordította a világot mozgató erőket, áldozatot hozott. Eredetileg talán tett valamit a természetért, később ez az áldozathozatal formálódott a körülményeknek megfelelően.... de jellemzően az ember olyan "áldozatokat" szokott hozni, ami valójában nem áldozat, hanem a feleslegtől való megszabadulás.
Az áldozathozatal valamilyen formája szinte minden vallásnál megtalálható.
A Bibliában az áldozat jellemzően a kínhalált jelenti... a Bibliában csak állatok vannak áldozattá kényszerítve, kivéve az Isten bárányát, Jézust, aki maga vállalja a kínhalált. (Teológiai magyarázat szerint nem is Jézus hoz áldozatot, hanem Isten, amikor megöleti a "fiát".Hogy a bibliai Istennek miért van szüksége élő állatok elégetésére, a Bibliából nem derül ki. Ahogyan az sem, hogy miért lenne az ember áldozathozatala, ha egy állat kínok kínjával kiszenved. Ezek a mai szemmel életidegen dolgok a középkorból származnak, amikor teljesen természetes volt embert vagy állatot halálig kínozni..
Olyasmi lehet az észjárás, hogy ha magamnak fájdalmat okozok, akkor az Isten látja a szenvedésemet és megenyhül.













