7212
– nem hittanárbarát írás –
Nagyon szeretnek ezzel a történettel példálózni, hogy a két testvér közül az egyik gonosz, a másik meg angyali, de nézzük csak meg közelebbről a sztorit. Valóban rossznak született Káin?
Az első emberpárnak két gyermeke születik: Káin, aki földműves lesz és Ábel, aki juhpásztor.
A két fiú áldozatot mutat be Istennek.
Az úr kegyesen tekint Ábelre és áldozatára, Káinra viszont nem.
Tehát Ábel, aki naphosszat csak a köldökét nézegeti a mezőn, miközben a birkák maguktól szaporodnak, kedvesebb az Úr számára, mint Káin, aki görnyed a földeken, és meggebed, hogy termés legyen. Isten tehát eldöntötte, hogy melyikük a kedvesebb számára – és ezek után még cukkolja is Káint, amiért az lehorgasztott fejjel, megalázva jár.
A felbőszült Káin a mezőre csalja Isten kis kedvencét és agyonüti.
Isten büntetése az, hogy Káin bujdosó lesz és nehezen jut majd élelemhez. De hogy ne öljék meg, tesz egy jelet a homlokára.
A Káin-bélyegről sokan azt hiszik, hogy Isten megbélyegzése azért, mert megölte a testvérét, de ez egy halál elleni védelem.
Nem lesz egyszerű dolga a gyilkosnak, akár Ádám az, akár Éva. Mert több ember ekkor nem élt még.
Áldozat:
a természeti ember nagyon kiszolgáltatott volt, függött az élete és az élelme az időjárástól – és ezzel szemben tehetetlen volt. Ahhoz, hogy úgy érezze, hogy mégis tett valami jót, ami miatt úgy érezheti, hogy megérdemli az életben maradást és a jó termést, és ezzel a javára fordíthatja a világot mozgató erőket, áldozatot hozott. Eredetileg talán tett valamit a természetért, később ez az áldozathozatal formálódott a körülményeknek megfelelően.
Hogy a bibliai Istennek milyen áldozatra lehet szüksége és miért, a Bibliából nem derül ki.
