1383
Húsvéti tojás és nyuszi cikk itta Húsvét eredete cikk itt
A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézust pénteken keresztre feszítették és vasárnap feltámadt, ezzel legyőzve a halált. A Húsvét a feltámadás és az újjászületés ünnepe.
Az elnevezés (Húsvét) arra utal, hogy a 40 húshagyó nap után ezen a napon lehet először húst venni magunkhoz. A böjtöt a keresztény emberek Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartják, a többiek pedig azért tartották, mert ekkorra nagyjából kiürült a kamrából a hús.
Mozgó ünnep, húsvét vasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. Keleti és nyugati keresztény vallásokban is másképp számolják. Az első niceai zsinat határozott úgy, hogy legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez a meghatározás sok vitát szült, aztán 1581-ben tökéletesítették és most már sokkal egyértelműbben ütnek a hasukra, mikor kijelölik a napját.
Virágvasárnap a nagyböjti előkészületek csúcspontja, a pap a vértanúság vörös színét ölti magára és a misén az evangéliumokból a passiót (Jézus szenvedéstörténetét) olvassa fel.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. Egyházmegyénként egy misét tartanak, ahol az összes ottani pap megjelenik, megújítják fogadalmukat, megáldják a következő év keresztelő és egyéb illatos olajait, ostyáznak, boroznak.
A misén szólnak a csengők, harangok, zajongnak, ahogy csak bírnak, mert azután "A harangok Rómába mennek" és csend van Húsvét szombatjáig.
Nagypénteken János evangéliumából olvas fel a zöld vagy piros ruhás pap és nincs rendes mise, csak áldoztatás. A szertartás kereszthódolattal zárul.
Nagyszombat. Az e napon tartott mise vasárnapinak számít, mert szombaton még Jézus halott volt, ezért nem ünnepelhetik a feltámadását. A pap fehérben prédikál, nagyon ünnepélyesen és igen hosszan, azután körmenetre bocsátja a híveket.
Húsvét vasárnap. Még az eddigieknél is sokkal nagyobb és díszesebb mise van, mert ez a húsvéti időszak első napja. Innentől pünkösdig (éppen 8 nap) végig húsvét van. Mert ez a legnagyobb ünnep az egyházban. Egyesek még akkor se hagyják abba.
Ez a nap az ételszentelés napja. Régebben a misére letakart kosárral mentek a hívők, amiben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor a vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe.
A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha eltévednének egyszer az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kik ültek a húsvéti asztalnál és hazataláljanak hozzájuk.
Húsvéthétfő
A locsolkodás szokása a víz megújító erejébe vetett hiten alapszik. Vagy inkább már a termékenységi ünnepekhez kapcsolódik és a bő termés ígéretét hordozza, mint a bőséges eső.
A húsvéti tojás alapból piros volt, mert a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A piros szín a legtöbb kultúrában az élet és az erő szimbóluma, keleten a Napé és a feltámadásé is. A tojás, mint a születés és az élet jelképe, tehát ezért piros. Már az ókorban is pirosra festették a tavaszünnepeken. A kereszténység piros tojással együtt vette át ezt a "pogány" ünnepet. (Az egyház szerint a piros szín a mártírok vérét jelképezi).
A keresztény vallás előtt ez az időszak a tavaszünnepek ideje volt. A zsidók szabadságünnepet tartanak, a természeti népek a nap-éj egyenlőség idején termékenységi ünnepet.
A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Hiszen a tojás a legfőbb termékenységi szimbólum, az élet ígérete. Az emberek azért eszik a tojást így tavasszal, mert bő termést, és a háziállatok bő szaporulatát kívánják ezzel. (És persze azért is, mert a madarak évmilliók óta tavasszal rakják le a tojásaikat, ezért ilyenkor könnyű hozzájutni. A háziállatok korában pedig ebből volt többlet ilyenkor.)
A nyúl is úgy kötődik (a Húsvét helyett) a termékenységi ünnepekhez, hogy szapora állat.
