98
Az AI nem gondolkodik. És sosem lesz képes rá.
Az AI nem logikai alapon old meg feladatokat, hanem csak mintázatokat ismer fel.
Az AI egy óriási adathalom, amiben a gép matematikai statisztika alapján dönt arról, hogy mi a legvalószínűbben megfelelő következő szó a mondatban.
Ennyit tud, mást nem.
Az 1950-es évek óta dolgoznak az intelligens roboton, amelyik megérti az emberi beszédet. Az első ilyen robot, ami olyan, mintha társalognánk vele már 1966-ban elkészült és Elizának hívták. Ez a robot még lényegében az előre megírt kérdéseket ismerte fel és rendelte hozzá az előre megírt válaszokat.
Az 1980as években már komoly nyelvtani elemeket is sikerült felismernie a gépnek. A 90es években már nagy mennyiségű szövegből statisztikai alapon döntött a robot arról, hogy melyik szót adja válasznak. A feldolgozott szövegek alapján, melyik a legvalószínűbb válasz egy kérdésre vagy melyik szó következik a legnagyobb valószínűséggel a mondatban.
2010-re már összetett mondatok feldolgozására és memorizálására is képesek voltak a gépek.
2015re pedig térben is megjelentek a szöveg összefüggései, ami azt jelenti, hogy egyes kifejezések bizonyos távolságra helyezkednek el a többitől attól függően, hogy mennyire tartoznak hasonló környezetbe, minőségbe
(pl. kakas=házi állat+madár+hímnemű).
Így a gép már matematikai statisztika alapján dönt arról, hogy mi a legvalószínűbben megfelelő következő szó a mondatban, és azt adja.
2017-ben történt meg az a fejlesztés, aminek nyomán a gép már a szöveg bekezdései között is felismert összefüggéseket. Így már nagyon hasonlított egy gondolkodó és választ adó emberre, aki ír, programoz vagy válaszol, de még mindig csak egy memória, ami a statisztikák alapján megtalálja a legvalószínűbb szót.
A "fejlődés" arra haladt, hogy ma már videokártyák számolgatják a képpontokat, azaz a szavak ideális helyét a nem 3 dimenziós, hanem a virtuális többszázezer dimenziós térben.
Az AI tehát nem több, mint egy szólista és a szavakhoz tartozó valószínűségi érték, hogy melyik jöjjön következő szónak.
Az AI a következő képpontot is megtippeli, így rajzol és ezért van tele hibákkal.
És nem képes például megoldani középiskolai matematika feladatokat, mert nincs hozzá logikája, csak statisztikája.
Az AI nem logikai alapon old meg feladatokat, hanem csak mintázatokat ismer fel.
Ezek után nem maradt más, minthogy az AI-t tanítsák, hogy kiküszöböljék a legtöbb hibát és lehető legtöbb adatot a rendelkezésére bocsássanak.
Dollármilliárdokat öltek bele, hogy az AI teljesítményét csúcsra járassák. És ezt a csúcsot nagyjából sikerült elérni.
A további adatfelvitel már nem befolyásolja számottevően a válaszait, mert csak ismétlése a már meglévő adatoknak.
A Chat GDP5 már nem tud többet mint a 4, itt a vége.
Tehát ugyanott tartunk, mint 70 éve, csak sokkal több adatot tartalmaz a memória és a gép sokkal több mintázatot ismer fel.
Az AI-nak nincs kreativitása, nem tud döntést hozni valós élethelyzetben, nem tud találékony lenni, és ami a lényeg: nem tud gondolkodni.
(A közösségi médiát 2016 óta árasztja el az AI generált tartalom, ami mögött nincsen ember.)
