jelentése:
- lopja a napot
- tétlenül ácsorog
A 16. században már vannak nyomai a szólásnak. Heltai Gáspár egyik fabulájának tanulsága ez: "Ne várjad ezokáért a sült galambokat a szájadba, hanem munkálkodjál." A szólás alapja az a hiedelem, hogy létezik a világban olyan hely, ahol nem kell dolgozni az ételért és az éltben maradásért, hanem minden magától megterem.
Egy ókori író Télekleidész olyan fenyőmadarakról mesél, akik kaláccsal együtt repülnek az ember szájába. Pherekratész olyan madarakról írt mesét, akik nagyon vágytak arra, hogy megegyék őket és az ember szája körül repkedtek. Ezek valamelyikéből kelt életre egy vándormese, aminek a története sajnos már homályba veszett, de több nemzet is szólásként utal rá ma is.
A német és magyar megfelelőjében "a sült galamb repül az ember szájába", a francia "azt várja, hogy a pacsirta egészen megsülve essen le neki"
Lopja a napot szólásNaplopó jelentésű szólások













