jelentése:
- feltételezi, gyanítja
- gyanakszik, ezért mer szólni valami miatt
Szólásunk a középkorig nyúlik vissza. A 15. századig nem létezett bíróság felett álló még felsőbb bíróság. Az Árpád-korban, ha lefolyt egy per és valakit elítéltek, akkor az el volt ítélve és kész. Az Anjouk korában kezdett kialakulni az a szokás, hogy ha a peres felek egyike elfogultnak tartotta az alsóbb fokú vármegyei bíróságot, magasabb fokú bíróság döntéséért folyamodhatott. Akkor" élhetett a gyanúperrel", ha az alsóbb vármegye bíráit "gyanús bíráknak", azaz elfogultnak találta. A 15. század végétől már a meghozott alsó vármegyei ítélet felülbírálását is lehetett kérni.
Eredeti értelmében tehát az "él a gyanúperrel" azt jelentette, hogy valaki a gyanús bírák ellen oltalmat keresve a legfelsőbb bíróság elé terjeszti ügyét.













