köszönjük hozzászólásodat. Felhívjuk figyelmedet, hogy írásod szerkesztőink hagyhatják jóvá, így nem jelenik meg azonnal. A szerkesztők fenntartják a jogot, hogy az oldal értékrendjéhez nem illeszkedő (nem informatív, más hozzászólókat becsmérlő) tartalmakat nem hagynak jóvá, valamint nyelvtani és stilisztikai hibákat javítsanak.
Hozzászólással kapcsolatos információk
Kedves Olvasónk,
Szeretnénk tájékoztatni, hogy hozzászólásaidat szerkesztőink hagyhatják jóvá, így nem jelenik meg azonnal. A szerkesztők fenntartják a jogot, hogy az oldal értékrendjéhez nem illeszkedő (nem informatív, más hozzászólókat becsmérlő) tartalmakat nem hagynak jóvá, valamint nyelvtani és stilisztikai hibákat javítsanak.
Joosep mint új fiú az osztályban hamar a szivatások kereszttüzébe kerül. Joosep azonban nem vág vissza, tűr és hamar az osztály lúzerévé válik. A szivatásos játszmához az egész osztály asszisztál, vagy részt vesz benne. Csak egy ember, Kaspar áll Joosep mellé és amikor a megalázás már visszavonhatatlanul eldurvul, Joosep elveszi a katona apja fegyvereit és Kasparral kisebb vérfürdőt rendeznek az iskolai ebédlőben.
A film több szempontból is érdekes. Először is zseniálisan építi fel a karaktereket és a helyzeteket. Azt, ahogyan a szadista hajlamok kibontakoznak és a szivatások eldurvulnak,. Azt is ahogyan Anders egyre inkább vérszemet kap Kaspar egyre inkább döntési helyzetbe kényszerül. Elkerülhetetlen a vég.
A film azzal kezdődik, hogy mi a becsület? És valóban kulcskérdés az önbecsülés. Mert az egész helyzet nem jönne létre, ha a benne szerplőknek lenne önbecsülése. Akinek van önbecsülése, annak nincs szüksége rá , hogy szivasson másokat és ettől erősebbnek vagy hatalmasabbnak higgye magát. És akinek van önbecsülése, nem viseli némán, hogy szivassák.
Nem kétszínű, csak egy gyenge báb. Igyekszik talpon maradni a rendszerben és közben retteg, hogy ne kerüljön legalulra. Ő látta, hogy egy pillanat alatt megkapod a lúzerbélyeget, és azt is, hogy az milyen. Persze szép lenne, ha mindenki átállna Josep mögé, de valójában a legtöbbünk félti a seggét egy ilyen helyzetben.
Eszükbe se jut beállni mögé. Nekem tök durva például a füzetes jelenet is, hogy a srácot csesztetik miközben a tanár a szemét. Miért? Nálunk a tesitanár szivatja az egész osztályt ha valaki az órán dumál, de nem fogjuk az osztálytársunkat megutálni ezért. Ezt tökre nem értem.
Kicsit úgy látom ezeket az északi népeket, mint akik teljesen ebben a ki kit nyom el témában pörögnek. Ugrásra készen várják, hogy kibe lehet belerúgni. Nem ott van közel annyi ilyen mészárlás, mint Amerikában?
Nálunk pont ilyen rohadékok vannak. És azt senkiről se tudnám elképzelni, hogy beáll a lúzer mögé. Istenem, soha! Mi ez a hülyeség? Ugyanmár! Nálunk az a megúszás, ha néző maradhatsz. Örülsz ha nem rántanak be.
Szerintem az vesz részt az ilyen rendszerben, aki részt akar venni benne. Engem tuti nem lehetne rávenni, hogy megalázzak valakit. Minek? És a csicskák miért nem érzik megalázónak, hogy csicskák?
Hát én tudnék mesélni a balettes élményeimről, de úgy tudom, hogy a modell szakma is hasonló, ha megjelenik a konkurencia és ki kell csinálni.
Vagy a sportban is. Szóval nem kell pasinak lenni a szemétkedéshez.
Szerintem az első a felelős apuka reakciója, a bevadulás pedig annak a tehetetlenségnek szól, hogy ő is ilyen gyerek volt. Nyilván azért lett fegyveres katona, hogy a saját frusztráltságát legyűrje. (Biztos van kivétel, de azért a legtöbb 'rendfenntartó' a saját sértett belső világát próbálja féken tartani, szerintem.)
Világos, hogyha a katona apa nem lenne rohadtul szorongó ember, akkor nem unszolná a gyereket, hogy na verd meg őket fiam, nekem se ment annak idején... hanem megtanítaná a Fiút harcolni, vagy beszólogatni vagy csúnyán nézni. Sőt, ha az apa rendben volna, akkor a fia is rendben volna, és nem lenne lúzer céltábla az osztályban.
Nem úgy értem, hogy apu rossznak született, hanem ez inkább egy ilyen tehetetlenség, ami öröklődik. És elég nehéz úgy megszakítani ezt a láncot, hogy az ember feláll és azt mondja, hogy ez nem jó örökség, nem veszem át, inkább megcsinálom a saját életemet. Pont azért nehéz, mert az ilyen frusztrált apák üvöltöznek a leghangosabban vagy aláznak a tekintetükkel meg a szeretetmegvonásukkal. Bocs, én eddig bírtam, de higgyétek el, tudok eleget a témáról. Többet, mint szeretnék.
Akkor itt jön Pati másik cikke, mert szerintem az önbecsüléses megfejtés tökéletes, csakhát kinek van önbecsülése egy csonka családban, mikor a teló nevel fel...?
A valóság azért nem ilyen. Ebben a filmben mindenkinek csak a saját igazsága létezik. Még a tanároknak is. Az igazgatónő meg a leggázabb. Szerintem nálunk érdemes lehet beavatni a tanárt vagy az igazgatót legalább egy névtelen levéllel.
Mijamoto Muszasi japán harcos és filozófus volt a 17. század elején. Az összes mérkőzésén győzött.
Sosem kereste a kényelmet és a könnyű életet, minden pillanatban fejlesztette magát. A testét és a mentális erejét is.
Élete utolsó összecsapásán, amikor már idős volt és az ellenfele erősebb volt nála... Muszasi késve érkezett és azzal is megsértette ellenfelét, hogy nem hozott rendes fegyvert, csak egy törött evezőt. Amíg az összezavarodott ellenfél a dühével volt elfoglalva, Muszasi egyetlen csapással végzett vele.
Sosem veszített.
2589
