IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
JÁTÉK! Bölcsek Kavicsa
IRODALOM / 10. osztály   7. osztály

Miről szól Balassi Bálint élete, irodalmi jelentősége?
0 5 Tetszik ez a mű?  

Megtekintés 1012

Mohar


Az első magyar nyelvű klasszikus költőnk. A reformáció korában alkotott. Kivételes műveltségű humanista költő, hét nyelven beszélt. Poeta doctus volt.
(Poeta doctus = tanult költő, aki évek alatt kitanulta a költőmesterséget, mesterként művelte a költészetet. Ilyen volt még Csokonai és Babits.)

Balassi Bálint 1554-ben született a Felvidéken, Zólyom várában Balassi János várkapitány fiaként. Bornemissza Péter író és református prédikátor tanította, azután Nürnbergbe küldték tanulni. Saját korában is elismerték a műveltségét és tehetségét.
15 éves volt, amikor apját és Dobó Istvánt Habsburg-ellenes összeesküvéssel vádolták meg (alaptalanul), letartóztatták és a család Lengyelországba menekült. Az apa megszökött és velük tartott, később felmentették, de a régi bizalmat nem kapta vissza a császártól.

Balassi Bálint életének múzsája Losonczy Anna volt, akihez hat éven át írt szerelmes verseket. A kezdeti boldog időszakban a nevén szólította Annát (Anna-versek), később, második találkozásuktól pedig, reneszánsz szokás szerint, Júliának (Júlia-versek). Anna férjes asszony volt.
Balassi 1584-ben a sárospataki várért és néhány földterületért érdekházasságot kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, az egri várkapitány, Dobó István lányával. A házasság rövidebb volt, mint a válóper, melyben Balassi Bálint vagyonának több mint a felét elvesztette, és a vérfertőző kapcsolat miatt a jó hírén is csorba esett. Losonczy Anna már megözvegyülten sem fogadta a kicsapongó Balassi szerelmét, aki új múzsáját Céliában találta meg (Célia-versek) egy rövid időre, azután csalódottan a katonáskodás és a vitézi költészet felé fordult. Egy sebesülést követően 1594. május 30-án érte a halál.
Életében nem jelentek meg a versei, csak az 1660 körülről származó Balassa-kódexből ismerjük őket.
A fennmaradt versek alapján feltételezik, hogy Balassi életének verses kötetét 100 versre tervezte, melyben a nyitó szentháromsághimnusz után 33 házasság előtti, 33 házasság alatti és 33 istenes vers szerepelt volna, de ez a kötet a szerző korai halála miatt (40 évig élt) nem készült el. Verseiből sokat megtudhatunk a szerző zűrös, kicsapongó életéről, zabolátlan szeretőiről, szerelmi csalódásairól és a katonatársakkal folytatott mulatságokról. Balassi nem adott címet verseinek, ezért az első sorokkal szokás utalni rájuk (a vers első sora a cím).
Ma Balassi verseit úgy szokás csoportosítani, hogy:

Szerelmi líra
Istenes versek
Vitézi költészet


(líra=költészet=versek)
tehát mondhatod azt is, hogy szerelmi líra, istenes líra és vitézi líra vagy szerelmi költészet, istenes költészet és vitézi költészet stb.)


Hasznos volt az írás?   0
3

MEGOSZTOM: FB Twitter ko-fi

Miről szól


Szerzőink Legnépszerűbbek Legolvasottabbak
X
Letöltés Letöltés Like1 Dislike0 Letöltés
Napi kártya
Napi kártya

Mijamoto Muszasi japán harcos és filozófus volt a 17. század elején. Az összes mérkőzésén győzött.
Sosem kereste a kényelmet és a könnyű életet, minden pillanatban fejlesztette magát. A testét és a mentális erejét is.

Élete utolsó összecsapásán, amikor már idős volt és az ellenfele erősebb volt nála... Muszasi késve érkezett és azzal is megsértette ellenfelét, hogy nem hozott rendes fegyvert, csak egy törött evezőt. Amíg az összezavarodott ellenfél a dühével volt elfoglalva, Muszasi egyetlen csapással végzett vele.
Sosem veszített.

Cikk >
Bezárás


Új kártyák: minden kedd, csütörtök és szombat.