1315
Camus - Közöny olvasónapló, részletes tartalomCamus - Közöny - Meursault jellemzése
Albert Camus : ejtsd: élbert kamü vagy elbert kámü
(de legjobban a tanárod ejti ki, az lesz a tuti)
Ha szeretted Salinger Zabhegyezőjét, akkor ezt egyszerűen imádni fogod. : )
Hm, Közöny. Már a cím is felcsigázott, és nem kellett csalódnom, mert pont azt adja, amit ígér.
Na jó, bocs... essünk túl rajta.
Szóval a "Közöny" egy minden iránt közönyös, életunt fiatal története, aki gyilkosságot követ el és halálra ítélik. A főhős, Meursault (ejtsd:mörszol vagy mirőlszól) teng-leng a világban, történnek vele dolgok, de igazából nem érinti meg semmi. Se az anyja halála, se a barátnője szerelme, se az, hogy egy forró nyári napon gyilkosságot követ el.
A történet elején Meursault anyja meghal egy idősotthonban és a közvélemény elítéli Meursault-t, amiért nem látogatta az anyját, azt sem tudja, hogy hány éves, és tejeskávézik meg elalszik a virrasztáson. Nem foglalkoztatja az ügy. Annyira nem, hogy másnap becsajozik és vidámat strandol, mozizik és kufircol az új nőjével.
Az egyik szomszéd, egy kétes hírű strici, Raymond összebarátkozik Meursault-lal. Amikor Raymond összeveri az egyik barátnőjét, akkor megkéri Meursault-t, hogy hazudja a rendőrségen, hogy a lány sértette meg őt. Meursault ezt megteszi és Raymond megússza az ügyet. De a lány bátyja és annak barátja Meursault és Rymond nyomába erednek és verekedés lesz az ügyből. Amikor Meursault egy fegyverrel a zsebében később egyedül találja a parton a megvert lány bátyját, 5 lövéssel lelövi. Nincs rendes indítéka, csak egyszerűen feszült az erős napfény miatt.
Meursault börtönbe kerül és vallatások után a bíróságra. A bíróságon esélye sincs, mert már előre eldöntötték, hogy elítélik, hiszen nem mutatott szenvedést az anyja temetésén.
Halálra ítélik. Meursaultnak azonban már nem olyan idegen ez a világ, mert már ugyanolyan közönyös és érzéketlen, mint amilyen ő.
Mondhatjuk, hogy Meursault az igazságért hal meg. Azért hal meg, mert nem hajlandó hazudni. Nem ejt könnyeket az anyja temetésén és nem hazudik a gyilkosságról, amit elkövetett... nem tesz úgy a bíróságon, mintha bűntudata lenne, mert nincs.
Lényegében azért ítélik el, mert megtagadja a kötelező képmutatást.
. . . . . . . . .
Az elbeszélés E/1. személyű.
Az 1. részben, (ami az arab lelövéséig tartó 18 nap) az egyes szám első személyű előadásmód ellenére a szerző kevéssé azonosul a főhőssel, semmiféle rokonszenvet nem tanúsít iránta.
Meursault kifejezetten ellenszenves az érzéketlenségével. Gyakorlatilag nem érinti meg semmi, csak a felszínes élvezeteknek él. Nincs benne szenvedély sem a nője iránt, sem a gyilkoláskor. A halálos lövés, amit tesz nem ütésként ébreszti, hanem mint egy szellő. A tetteiben szinte nincs szándék.
A 2. részben viszont, amikor a főhős a börtönben kitaszítottá és kiszolgáltatottá válik, mellé áll. Az egyre színesebb és érzelmesebb képek a főszereplővel való együttérzést mutatják, miközben a vádlókat ellenszenvesnek ábrázolja.
A halál motívuma 3-szor jelenik meg a műben:
az anya halála – természetes halál
az arab halála – gyilkosság (erőszakos és értelmetlen halál)
Meursault halála – kivégzés, erőszakos halál, amelynek igazságossága és értelme vitatható
Abszolút lehet vita tárgya, hogy Meursault elítélése igazságos volt-e. Először is a bűnről a 11 hónapos vizsgálódás és vallatás során alig esett szó. Valójában nem is a gyilkosságért ítélték el Meursault-t, hanem azért mert nem felelt meg a képmutató társadalmi normáknak. Nem hazudta, hogy gyászol vagy hogy bűntudata van, sem azt, hogy szeretné Isten bocsánatát. Ezekért pedig nem elítélhető, mert ez abszolút a magánügye. Az ítélete ez alapján tehát nem jogos, nem igazságos.
Felmerül azonban az is, hogy az igazságszolgáltatás feladata nem az emberek megdorgálása, hanem az, hogy kivonják a társadalomból a nemkívánatos embereket. Azokat, akik nem tartják be a társadalom játékszabályait és veszélyt jelentenek a "normális" emberekre, tehát a többségre. Meursault abszolút megbízhatatlan volt ebből a szempontból, hiszen gyakorlatilag azért ölt, mert feszült volt. Nem önvédelemből vagy valamilyen magyarázható gyilkos indulatból, hanem mert ehhez volt hangulata.
Valójában Meursault az ítélet hatására átértékelte az életét, az ítélet azonban nem változtatta meg a jellemét, ugyanaz a fásult, unott ember maradt. De otthon lett a világban. És talán erre volt a legnagyobb szüksége.
Az elítélése nem értelmetlen.
A halála talán igen.
Camus művének üzenete az, hogy a halál tudatában is létezhet boldogság.
Camus - Közöny - a főszereplő, Meursault jellemzése--------
Érdekesség, hogy Camus kiállt az 1956-os magyar forradalom mellett és kiadványában azt írta:
"Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg."
Camus filozófiájában két embertípust különböztet meg: a „sziszüphoszi” abszurd embert és a „prométheuszi” lázadó embert.
