2326
.
Csukás István - Vakáció a halott utcában rövidenVakáció a halott utcában - szereplők jellemzése
Olvasónapló, részletes tartalom:
Első fejezet
1.
Ez a június a szokottnál is unalmasabb volt, Gergő inkább átaludta volna. Idén elmaradt a nyaralás, mert új lakótelepre költöztek, külön szobája lett, kulcsra zárható ajtóval. "Messzire el lehetett látni a tizedik emeletről, az óriási város peremén füstölgő gyárkéményekig".
Gergő feltette a könyveit a polcra, de mivel gyűröttek voltak, visszaszedte őket és úgy döntött, hogy újakat szerez, amik jól mutatnak. Csak a bélyegalbumát tartotta meg.
Arra gondolt, hogy új életet kezd.
Hajnalban a tűző nap ébresztette fel, mert keleti fekvésű volt a szobája. Felöltözött, összedobott egy szendvicset és lement felfedezni a környéket.
Az új lakótelepen még félkész panelházak álltak. Dolgozó munkásokkal voltak tele. Az egyik ház mögött azonban egy elhagyatott utcát talált Gergő földszintes házakkal. "Mindegyik háznak kőkerítéssel körülvett udvara volt.. némelyik ablakban virágzott a muskátli... a sötétlő pinceablakokon távolról is érezhető nyirkos szag dőlt ki,.. egy kócos macska eltűnt a kőkerítés mögött, mint egy puha árnyék." De lakó nem volt sehol.
"Gergő dobogó szívvel gyönyörködött a halott utcában."
2.
Három másik fiú is kinézte a területet, ők már tegnap rájöttek, hogy "ez egy senki földje, vagyis elhagyott tulajdon, azonnal elhatározták, hogy birtokukba veszik, kisajátítják és elfoglalják." Amikor Gergő közeledett, megbeszélték, hogy Jácint Vince csúzlival fenékbe lövi, és ha elszalad, akkor jó, ha meg nem olyan ijedős, akkor beszélgetni fognak vele.
Vince jól lőtt, eltalálta Gergőt, aki odakiáltott:
"– Álló célra már egész jól lövöldözöl!"
Jót nevettek és összeismerkedtek.
Jácint Vince szegecses farmeringben volt és mindig mosolygott.
Csombornak nagy volt a feje, és gyűjtötte a q betűs szavakat, például:"Qkk. Qkker. Qka. Kaqkk". Gergő is mondott neki egyet: "kutya".
Karikónak szelíd, szinte lányos arca volt és így mutatkozott be: "Karikó Károly. Ká-Ká."
Gergőt is bevették maguk közé.
Azután elindultak együtt felfedezni a halott utcát.
A jobb első ház ajtaja az utcára nyílt, ez egy ÚRI SZABÓ volt.
A bal első ház ÁLLATKERESKEDÉS.
"Csombor megjegyezte:
– Ez egy szabályos üzleti negyed volt! Mint a Váci utcában!"
"A második házban ápolt kert fogadta őket... a kertben kavicsutak kanyarogtak, s az ágyásokban tulipánok, rózsák pompáztak." Egyre különösebb volt az egész. Vajon hova mentek a lakók?
A házban gondos tisztaság volt, "a szeretetnek ilyen megnyilvánulása, hasonlít ahhoz, ahogy a halottat utoljára felöltöztetik." A lakók szeretettel vettek búcsút a háztól, az utcától.
Csombor talált egy portássapkát, amire az volt hímezve: ARIZONA. Felvette.
Gergő az egyik házban egy halom papír közt egy "névjegyet talált, a sarkában egy kukucskáló szem volt, s elég különös volt a szöveg is: Sasszem, magánnyomozó. Lefújta a névjegyről a port, megmutatta a többieknek is, majd zsebre vágta."
Egy újságárus bódét láttak meg. Karikó vette egy vicclapot, a Lúdas Matyit.
"– Kakula Zé. Újságárus. ..– Azt mondja, ha lebontják az utcát, ő is elmegy."
Gergő arra gondolt, hogy jó játék lenne, ha mindenki választana magának egy foglalkozást... úgyis itt vannak a cégtáblák.
Jácint Vince máris úgy érezte, hogy született állatkereskedő. Majd a nagyapjától kér nyulakat és ott fogja tenyészteni a pincében.
Karitó úri szabó lesz, mert ahhoz "jó ízlés kell és fantázia meg tű meg szövet".
Csombornak már volt egy portássapkája, úgyhogy portás lett.
Gergő pedig nyomozó: Sassszem, a magánnyomozó.
A fiúk elégedetten hazaindultak, "a nyár egyszerre végtelennek, fénnyel és izgalommal telinek tűnt!"
Második fejezet
1.
Gajzágó István hangjáték író pizsamában állt az erkélyen és nézte a betontűzfalat, amely "szürke, mint az ő lelke".
(A hangjáték kizárólag hangokra épülő előadás, általában a rádióban hallható ilyen.)
A tükörhöz ment, hogy megborotválkozzon. "Fiatal, derűs, mosolygós arc nézett vissza rá a tükörből."
Gajzágó István borotválkozás után íróasztalhoz ült és írta „A sétabot” című gyerekeknek szóló hangjátékot, ami egy elfelejtett sétabotról szólt. Még csak a rekedt hangú sétabot volt meg a szereplők közül és a történet sem volt kitalálva, de máris csörgött a telefon és a főnöke, Laska Dénes dramaturg érdeklődött, hogy hogy kész-e a darab. Összevesztek azon, hogy Gajzágó István két hete nem haladt semmit. A főnöke azt mondta, hogy menjen ki a szobájából az életbe.
2.
"Táviratkihordó karikázott be a halott utcába" = táviratot hozó postás jött kerékpárral, aki rövid levélüzenetet hozott:
Török Hugónak a Bab utcába. (A táviratnál egyik posta üzent a másiknak és nem voltak ékezetes betűk, ezért a Török Hugót úgy írták: TOEROEK HUGO. oe = ö
Karikó rögtön Jácint Vincéhez irányította a táviratkihordót. Vince egy nagy belga óriásnyúllal a vállán nyitott ajtót és meg is mutatta a táviratkihordónak a nyulat. A táviratkihordónak is vannak nyulai, angóranyulak. Ezért megbeszélték, hogy pár nap múlva benéz újra, mert beszélhetnének a nyulak keresztezéséről.
Csombor kérdezett q-s szavakat és a távirathordó sorolta: ucsma, kuffer, kugli, kukac, kupec, kupé, kurta, kúp, kupa, kuksi.
Azután adott egy szál tulipánt a táviratkihordónak és megjegyezte, hogy a halott utca régen Bab utca volt.
A táviratkohordó tovább gurult Gergőhöz és furcsán méregette:
"– Mi az ördög! Itt csupa gyerek lakik?"
Gergő feljegyezte Toeroek Hugó nevét.
Hamarosan Csombor zörgetett be hozzá, hogy segítsen neki berendezni a szállodasort, amelyiknek az igazgatója lett a portássapka miatt. Matracokra és pokrócokra lesz szükség. Már indultak is a közeli panelházak házfelügyelőihez, hogy szeretnék a pincéket átnézni, hogy mit tudnának kölcsönkérni.
Az első házfelügyelő elzavarta őket, de a második segítőkészebb volt és adott nekik matracokat, pokrócokat és díszpárnákat.
A fiúk ezzel rendezték be a szobákat.
3.
Csombor egy trafikban vett tíz darab ideiglenes lakásbejelentő lapot és kiment egy mezőgazdasági vásárba, hogy ott találjon szálláskereső embert. De nem talált. Azután átment a lóversenypályára, ahol két csikós snapszlizott. Az egyiknek kicsit besegített a játékba és ő nyert. Utána elmondta, hogy tudna egy jobb szállást, minthogy itt az istálló mellett alszanak. A két csikóst érdekelte a Bab utcai szállás. Csombor boldogan ment vissza elujságolni a többieknek, hogy beindult az üzlet.
Este a fiúk fociztak és Jácint Vince akkorát rúgott a labdába, hogy amikor elérte a szemközti falat, egy nagy darab vakolat pottyant le a falról. Alatta egy üzenet volt írva krétával a falra:" JOLÁN, ESTE 8-KOR INDULUNK! NÁNDOR."
Sasszem Gergő feljegyezte a noteszába.
A focinál két csapat volt: az egyikben volt Csombor és Gergő, a másikban Karikó és Jácint Vince." 20-22-nél fejezték be a meccset.
Utána Karikó bemutatta az első úri nadrágját, amit az ott talált rongyokból varrt. Nadrágszerű volt. Utána mentek megnézni Vince nyúlfarmját, ami jelenleg egy nyúlból állt, a belga óriásból.
Este Csombor és Gergő várta a két szállóvendéget. A csikósok kitöltötték a bejelentőlapot, ezért most Gergő átmásolta az adataikat a noteszába. Som Pál, Som József, testvérek.
A szállóvndégek későn és részegen érkeztek, de legalább megérkeztek.
Harmadik fejezet
1.
Csombor reggel sajnálattal látta, hogy a két csikós fizetés nélkül meglépett. Kicsit bosszankodott, de aztán azt gondolta:
"mivel ők voltak az elsők, ingyen kaptak szobát. Így szokták ezt csinálni a nagy szállodákban is.”
Gergő azért inkább feljegyezte a noteszába, hogy fizetés nélkül távoztak.
Karikó egy zakó készítését tervezte mára, ezért áthívta Vincét próbababának. Rajta tűzte össze a zakó anyagát.
Vince az egyik kukában talált vastagon vágott krumplihéjat és azt adta a nyúlnak.
Sasszem nyomozó visszahúzódott a szobájába és "elsőnek vette észre a kíváncsian bámészkodó Gajzágó Istvánt."
Gajzágó szokatlanul boldog volt, mert két hét után kilépett az utcára. Vette gy újságot Kakula Zétől, a "Valóság"-ot, és elindult halott utcába. Azonnal eléugrottak a fiúk.
"– Engem Gajzágó Istvánnak hívnak. A foglalkozásom hangjátékíró.
– Karikó Károly úri szabó.
– Jácint Vince állatkereskedő.
– Kis Gergő magánnyomozó.
– Csombor vagyok. Szállodaportás." - mondták.
Összetegeződtek és Gajzágó rágyujtott egy cigarettára. Csombor kért tőle egy q-t, és Gajzágó sokat felsorolt, amiket Csombor nem is értett. Cserébe Karikó vicces rímeket mondott neki
"Itt egy anyós porhüvelye, akit megfojtott a veje....
Mosson fogat Amodenttel, az én fogam is attól ment el!"
Gajzágónak nagyon tetszett, jól érezte magát és összebarátkozott a fiúkkal. Azonnal akart egy hangjétékot írni a halott utcáról. Gondolkodott, hogy mi lenne a téma... talán titkos hadiszállás a pincében, kémek... vagy épp a fiúk, akik foglalkozást választottak maguknak... sziporkáztak az ötletek az ál-színesbőrű kémhulláról... és Gajzágó eldöntötte, hogy félreteszi az elfelejtett sétapálca ötletét és ír egy gyerekkrimit.
"Óriási hangjáték lesz!"
2.
Karikó reggel észrevette, hogy a nadrág és a zakó nincs a helyén. A sarokban volt. Csakhogy valaki volt benne. Egy halott.
Gergő beírta a noteszba: „Június 6. Hat óra negyvenöt perc. Szabóműhely. Férfi. Felfedező: Karikó Károly.”
Nem hívták a rendőrséget, hanem mentek Gajzágóhoz a hírrel.
Gajzágó telefonált a rendőrségre. Mire együtt elmentek a halott utcába, már ott is volt egy fura nyomozó, aki azt mondta, hogy már elvitték a halottat.
"– Ne féljetek, majd én mindennap érdeklődöm, " - mondta Gajzágó.
3.
Gajzágó nagy boldogan hívta fel Laska Dénes:
"– Megvan a halott! Egy valódi halott! Most találtuk meg."
Laska Dénes azt hitte tréfál.
Negyedik fejezet
1.
Gajzágó beszélt az alezredessel a rendőrségen. De ő csak annyit mondott:
"- A halott ismeretlen, a tettes szintén."
" - Hogy írok én ebből hangjátékot?" - motyogta Gajzágó.
Azután odalépett hozzá Balog Ernő nyomozóhadnagy és a kezébe adott egy könyvet:
"– Ez a Kriminalisztika című szakmai kötet. A rendőrnyomozók oktatását szolgáló szakkönyv. Ebben minden benne van."
Gajzágó hazament és azonnal nekiesett a nyomozós könyvnek.
Minden eset más és más... először adatot kell gyűjteni, azután kitalálni a nyomozás menetét és újabb adatokat gyűjteni...és azt addig kell folytatni, amíg "a pontos tényállást, az objektív igazságot ki nem derítettük.".
Csupán ki kell nyomozni, hogy "Mi történt? Hol? Mikor? Hogyan? Ki követte el? És miért?" , és már kész is a nyomozás, hiszen ez egyszerű!
2.
Gergő mindenkit feljegyzett, akinek valami köze volt a halott utcához...
"Som Pál, Som József csikósok.
Táviratkihordó (nem tudom a nevét).
Toeroek Hugo (a távirat címzettje).
Gajzágó István hangjátékíró.
Laska Dénes dramaturg.
Kakula Zé újságárus.
Jácint Vince állatkereskedő,
Karikó úri szabó,
Csombor portás
Nándor, Jolán (régi nevek a falon)."
"Valamelyik adat feltétlenül nyomra vezet. Most már csak egy jó ötlet kellene, hogy merre induljak el." - gondolta Gergő.
Gajzágó arra biztatta a gyerekeket, hogy nyomozzák ki együtt, hogy mi történt.
Karikónak a hulla miatt úgyis elment a kedve az úri szabóságtól. Vince is visszaadhatja a nyulat arra a kis időre a nagyapjának, Csombor is úgy gondolta, hogy épp "holt szezon van a szállodaiparban"... úgyhogy végülis ráérnek nyomozni.
Tanakodtak, hogy hogyan fogjanak hozzá. Gergő így kiáltott:
"- A helyszínből kell kiindulni.... Nem lehet véletlen, hogy itt történt a dolog! Meg kell tudnunk mindent a helyszínről, vagyis a halott utcáról."
Gergő a 20 évvel ezelőtti falfeliratnál akarta kezdeni a nyomozást, de ekkor megjelent a táviratkihordó és egyből gyanús lett.
"– Ugyan, ez csak egy ártatlan nyúltenyésztő! – legyintett Karikó.
– Senki se ártatlan – nézett szigorúan Gajzágó."
Gajzágó azt mondta, hogy írnia kell a hangjátékot, úgyhogy nyomozzanak a fiúk és majd esténként megbeszélik a nyomozás állását. Gergőnek tetszett az ötlet, mert volt egy listája azokról, akiket kikérdezhetnének.
Közben Kakula Zé szemmel tarthatná a halott utcát.
Gergő beírta a noteszába:
„Június 7. A táviratkihordó eljött a nyúlért. (Gajzágó őt gyanúsítja. Még mindig nem tudjuk a nevét.)
Június 8.: címek.” - meg kell tudni a gyanúsítottak címeit.
Ötödik fejezet
1.
Balog Ernő nyomozó hadnagy telefonált egy titkos valakinek.
"– Találtunk egy halottat ma hajnalban. Ugyanott. Valaki telefonon értesített minket. És ez a halott is ugyanabban a ruhában volt. És ez a halott is teljesen ismeretlen. És a tettes is... minden egészen más megvilágításba került... Egészen biztos, hogy csak mi ketten tudunk róla?...Senkinek egy szót se! Senkinek! Érti? A gyerekek nem tudhatják, hogy ismerjük egymást! ...Ha megtud valamit, hívjon fel!"
2.
A fiúk már reggel 7-kor gyülekeztek, hogy mennek a hivatalba és elkérik a régi lakók mostani címeit, hogy kihallgassák őket.
Majd azt mondják, hogy a "helyismereti szakkör miatt kell" és a Bab utca mellé bemondják a Rozmaring utcát is, hogy ne legyen gyanús.
A fiúk megkapták az új címeket a hivatalban és mindenki arra a címre ment, ahová beköltözött, tehát Karikó a szabóhoz, Csombor a portáshoz, stb. Csombor ötlete volt, hogy mindenki azzal beszéljen, akinek a házában most lakik. Csombor az álcázást is kitalálta, hogy vesznek -1 füzetet és jól olvashatóan ráírnák, hogy
"ÓBUDAI HELYISMERETI SZAKKÖR". Nem fogják tehát elárulni a beszélgetés valódi okát, hogy nyomoznak és azt sem, hogy az illető régi házában és műhelyében laknak.
A halott utcában eredetileg hat ház volt, de egy összedőlt, ezért most 5 címre kellett elmenniük.
Először is tollat és füzeteket vett Gergő, mert össze kellett írni a kérdéseket.
1. Tudomása szerint, melyik a legrégibb ház a Bab utcában?
2. Mióta lakik a Bab utcában?
3. Milyen foglalkozások fordultak elő a Bab utcában?
4. Milyen női és férfi keresztnevek voltak a Bab utcában?
5. Kik voltak jóba, és kik voltak rosszba?
6. Milyen híres emberek éltek vagy kerültek el a Bab utcából?
7. Milyen állatok fordultak elő a Bab utcában? Például nyúl, kutya, macska stb.
8. Milyen ritkább betegségek fordultak elő a Bab utcában? Például tüdővész, elmebaj stb. hátha beszámíthatatlan volt a tettes
9. Meglátogatta-e az elköltözés óta a Bab utcát?
10. Milyen érdekes történetet tudna mesélni a Bab utcáról? Például valaki hirtelen meggazdagodott, vagy furcsán viselkedett, vagy hőstettet hajtott végre, vagy szerelmes lett.
Gergő szétosztotta a címeket, magának megtartott kettőt és elindultak kikérdezni a régi lakókat.
3.
Gajzágó István új papírt vett elő és a tetejére írta:
"BŰNTÉNY A HALOTT UTCÁBAN"
Halott van és a gyerekek nyomoznak... csak ez a Kakula Zé ül egész nap unottan a standján, "ki kell találni ennek a Kakula Zének valami drámai funkciót”. Már ,eg is volt az ötlet: az újságíró gyanúsan fog viselkedni. "Fenyegető, vérfagyasztó névtelen leveleket" fog írni és ettől "fantasztikusan drámai lesz".
Gajzágó maga fogalmazta meg a leveleket, azután lemásolta őket bal kézzel, dőlt írással. Négy különböző levél volt, de mindegyik ilyesmi:
"Reszkessetek, mint a kocsonya! Mert bosszúm most már nem késik soká! És a bosszúm rettenetes lesz, ha nem hagytok fel a nyomozással!! Reszkessetek!!!
X, az ismeretlen Fekete Kéz"
A négy levelet négy borítékba tette. Egyet Gergő nevére, egyet Csombor nevére, egyet Karikó nevére, egyet meg Jácint Vince nevére.
Azután ment az újságoshoz.
"– Nagyon egyszerű dolgot kérek. Az egyik: figyelje az utcát, hogy ki járkál benne. Innen jól lehet látni. A másik: itt van négy levél. Ezeket titokban bedobja egy-egy ablakon, ott az utcában. Legfontosabb, hogy a gyerekek ne lássák. Minden levélért adok tíz forintot."
Az újságos gyanúsnak találta Gajzágót, de a negyven forint jobban izgatta, azért elvállalta a lveleket.
Hatodik fejezet
1.
Karikó megérkezett a szabóhoz, aki egy "csirkenyakú" kissé goromba ember volt, de szívesen válaszolt a kérdésekre. Magát nevezte híres embernek és azt mondta:
"– A legérdekesebb történet az volt, mikor a kisiparosok dalosversenyén megnyertem az aranyérmet. A basszuskategóriában. Az egész Bab utca ünnepelt, és én elénekeltem nekik egy szerenádot. "
Vince odaért az állatkereskedőhöz, aki egy garázsban rendezkedett be az állataival. Hörcsögbajuszú ember volt és nagy nehéz sóhajtások közepette beszélt a Bab utcáról. Azt mondta, hogy
"- Az emberek nem nagyon érdekeltek. Nem törődtem a pletykáikkal, a hencegéseikkel, jajukkal-bajukkal."
Volt egy seregélye, egy csodamadár. Megtanította számolni és odaajándékozta Jolánnak, amikor Jolán férjhez ment. De a mostohaapja elzavarta a madarat, mert idegesítette a beszéde. Azt mondta az állatkereskedő, hogy ő maga szorította volna el a torkát annak a mostohaapának, "de utolérte a sors".
Vince nem kérdezett többet, inkább ment.
Csombor is odaért a portásához, de nem volt otthon, csak a szomszédjával beszélt, egy hajcsavarós nővel, aki az ablakon kukucskált. Csombor megörült az újabb q-nak: qqcs (=kukucs) és még egy eszébe jutott:qc-qc.
Megérkezett a nagyfejű öreg portás és mondott 3 kettős q-t:
"Kurtafarkú. Kukutyin. Kutykurutty."
Az öreg nagyon örült Csombornak és átadott neki egy vastag füzetet:
"– Itt van. Ebben minden benne van. Az utolsó percig! A Bab utca története! Nektek adom. Ti vagytok az utókor! Őrizzétek meg!"
Csombor zavartan átvette a füzetet az óbudai helyismereti szakkör nevében és távozott.
Gergő odaért Török Hugóhoz. Az állt a névtábláján: "mny", vagyis magánnyomozó.
"– Jó napot kívánok! Az óbudai helyismereti szakkörtől jöttem. Összegyűjtjük a Bab utca történetét. – S megmutatta a füzetet."
A magánnyomozó végigmérte, még egy nagyítóval is megnézte, azután behívta Gergőt. Török Hugó tolókocsiban ült és öreg volt. Gergő elmondta a kérdéseit és a magánnyomozó azt mondta, a kérdések olyan ravaszak, mintha nyomoznának valaki után. Az öreg azt mondta elvből nem válaszol kérdésekre. De azt is mondta:
"- ...bennem megbízhatsz. Az én mesterségem legfontosabb feltétele, hogy megbízható legyek. ... mi a probléma? Ki vele bátran! Csak semmi kacskaringó!"
Gergő persze nem akarta elmondani az igazat, ezért Karikó ártatlan arcával mondta, hogy egy hangjátékhoz gyűjtenek anyagot. És, hogy több információja legyen, azt mondta két fiatalról szól majad a mű:
"A fiút Nándornak hívják, a lányt Jolánnak. Egy csendes kis utcában laknak…"
A történet a Bab utcában játszódna...
Török Hugó mesélni kezdett:
"– Én ismertem egy Jolán nevű lányt és egy Nándor nevű fiút.... Jolán a Bab utcában lakott, Nándor pedig odajárt, a vőlegénye volt. Ám mielőtt összeházasodtak volna, Jolán meghalt. Nándor pedig disszidált, kiment az országból, senki se tudja, hogy hol van. Talán beállt az idegenlégióba." Ennek már 20 éve.
"– Köszönöm.
– Nincs mit! És ha bármire szükséged van, gyere el hozzám! – Török Hugó rejtelmesen mosolygott. Gergő tétován bólintott és elbúcsúzott."
2.
Az ötödik címen "egy barátságtalan háziasszony nyitott ajtót" Gergőnek, de végig se hallgatta és becsapta az ajtót.
Csombornál gyültek össze. Gergő "összefoglalta a nyomozás eredményét:
– Mind az öt ház lakóját sikerült megtalálnunk. Gyanús személy nem akadt köztük."
Az öreg portás emlékezései is csupa sóhajtozás volt csak... nem értek vele semmit.
Ekkor "halkan megcsikordult a kapu, s valami lágyan huppant a földön." Gergő ment ki, de nem látott senkit, csak négy borítékot talált, szétosztotta. A fiúk felolvasták a leveleket és először kicsit megijedtek, de Gergő le akarta leplezni a gonosz Fekete Kezet.
"Öösszeszedte a leveleket.
– Este majd kielemzem a kézírást – mondta. – Most pedig gyerünk Gajzágóhoz! Most már elkezdheti a hangjátékot! Megvan az első nyom!"
3.
A fiúk elmesélték Gajzágónak, hogy miket tudtak meg a Bab utcáról és azt is, hogy nyomába erednek Fekete Kéznek, aki a fenyegető leveleket írta.
Gajzágónak nagyon tetszett, hogy a fiúk ennyire izgatottak a levelektől. Még Laska Dénesnek is elújságolta:
"- Megmozgattam a figurákat. Névtelen leveleket írtam."
Hetedik fejezet
1.
Gergő egész este valamilyen csapdán törte a fejét, amin fennakadna az ismeretlen levélíró. Kora reggel megint találkozott a nyomozócsapat és Gergő előadta a tervét, hogy négy plakátot készítenek négy különféle leírással, mintha egy színdarbba keresnének szereplőt. A leveleket is ráragsztják, ezért majd Fekete Kéz ráismer a levélre és a személyleírásra és letépi a plakátot... ezzel lebukna. Mivel nem tudják, hogy néz ki, lesz egy öreg férfi, egy fiatal férfi, egy öreg nő és egy fiatal nő leírását tartalmazó plakát. Ezután csak lesben kell állni.
Csombor vállalta az első két órás őrködést és közben talált egy 3 q-s szót: kukurikú.
Azután meglátott egy idegesen settenkedő alakot, amelyik bedobott valamit az úri szabóhoz és újra és újra elolvasta a négy plakátot. "Csombor alig akart hinni a szemének. A settenkedő alak Kakula Zé volt, a mogorva újságárus!"
2.
Megérkezett Gergő és Csombor elmondta, hogy mit látott. Újabb négy levelet kaptak, ugyanolyanokat, mint az előzők.
Gergő feljegyezte a noteszába: „X, a Fekete Kéz – Kakula Zé! Nyolc fenyegető levél!”
Megbeszélték, hogy megfigyelik Kakula Zét. Például mit eszik és ki viszi neki az ételt. Hamarosan érkezett egy pincér ételhordóval és Kakula megebédelt.
A fiúk pedig "óvatos léptekkel elhagyták rejtekhelyüket, s a fehér kabátos pincér elé vágtak, hogy kikérdezzék. A pincér szeretett fecsegni, és elmondta, hogy Kakula Zé ingyen kapja az ebédet minden nap. A házát bérbe adja a Háromfejű Kokas vendéglőnek, ő meg az udvarban egy sufniban lakik és ingyen ebédel. A fiúk nagyon érdeklődőek voltak és azt mondták, hogy még sohase láttak sufnit. A pincér megmutatta nekik Kakula Zé lakhelyét. Benne ágy, asztal, és kis kályha. Gergő az asztalon leveleket látott, azt mondta érdeklik a bélyegek és szeretné megnézni. Csak röviden nézte meg, de a megszólítás "Kedves Jolán," volt és az aláírás "Nándor", És "semmi kétség. Az idei dátum volt a levél alján és a bélyegzőn!"
A pincér még megvendégelte afiúkat palacsintával, aztán a fiúk leléptek.
Gergő jelezte a többieknek, hogy különös dolgot talált és nyugodt hely kellene, hogy megbeszéljék. Azt mondta, mostantól még óvatosabb lesz és Gajzágóban se bízik, hiszen róla se tudnak semmit.
Bemásztak egy homoktároló ládába, ami üres volt és megbeszélték, hogy bár Gajzágó István fura és ő találta ki, hogy jó lenne egy nyomozós hangjáték, és hulla is kell... de végülis "minden gyanú felett áll"
3.
Balog Ernő nyomozó hadnagy asztalán megcsörrent a telefon, és a titkos informátor, akivel a múltkor is beszélt elmondta, hogy Gajzágó István a táviratkihordót gyanúsítja és névtelen leveleket írt a gyerekeknek.
Nyolcadik fejezet
1.
A fiúk büszkén újságolták el a nyomozást Gajzágónak és a plakátokat és a pincért és Gergő lelkesen magyarázott, amikor Gajzágó váratlanul megállította:
"– Be kell vallanom valamit! A névtelen leveleket én írtam. Bal kézzel."
Gergő megkérdezte, hogy miért írta. Gajzágó pedig elmondta, hogy azért, hogy megmozgassa Kakula Zét, aki nem volt elég drámai szereplője a hangjátéknak. A fiúk megnyugodtak.
Gajzágó őszintén csodálta Gergő világos eszét, logikáját s vitathatatlan nyomozótehetségét. Ezért nagyon figyelt, amikor Gergő összefoglalta a tényeket.
"Egy: tudjuk, hogy június hatodikán ismeretlen halott volt a szabóműhelyben.
Kettő: a felírás a falon.
Három: Jolán meghalt, Nándor disszidált.
Négy: Kakula Zénél Jolánhoz írt levelek vannak.
Ezeket tudjuk...ez négy különböző adat. Látszólag semmi összefüggés nincs köztük" Pedig összefüggésnek lennie kell.
Vajon mit keres a történetben Kakula Zé? Az életkora alapján lehetne Jolán vagy Nándor nagybátyja vagy apja.
Az állatkereskedőtől tudják, hogy Jolán mostohaapja meghalt, legalábbis "utolérte a sors keze".
Közben Gergő nagyon szerette volna kideríteni, hogy ki is ez a Kakula Zé. De azt gondolta, hogy valamivel le kellene foglalni, hogy ne vegye észre, hogy nyomoznak utána. Gajzágó azt mondta, hogy elintéz neki egy filmszerepet.
2.
Mindenki visszatért a halott utcába, kivéve Gergőt. Ő még gondolkodott:
" itt van a hatodik ház problémája. Ott is lakott valaki, és hátha éppen ő tud valami fontosat! De hogy szerezze meg a címet? A lakáshivatalban nem tudták." Eszébe jutott Török Hugó, a magánnyomozó, aki korábban a Bab utcában lakott, ezért felkereste.
Gergő mindent elmondott Török Hugónak, de a végső képet ő akarta összerakni az információkból.
Azt mondta, hogy a listáján szereplő nevek közül már csak a táviratkihordó gyanús és Kakula Zé.
Török Hugó nem ismerte őket.
Gergő megkérdezte, hogy ki lakott a hatodik házban. "A szép Ágh Sarolta!" és most is a portás mellett lakik.
Gergő már indult is, hogy kikérdezze. Török Hugó pedig boldogan búcsúzott:
" - Ha megakadtál, gyere el! Ha nyomra bukkantál, gyere el! Mindenképpen gyere el! Ha belegondolok, ez életem utolsó nyomozása!"
3.
Gergő meglátogatta Saroltát. "A hajcsavarós nő sürgött-forgott, hellyel kínálta Gergőt, süteményt hozott, szörpöt csinált", régen járt nála vendég. Gergő elmeséltette vele Jolán és Nándor történetét. Sarolta (aki Stefi néninek hívatta magát) szeretettel mesélt a fiatalokról, de a mostohaapát "gonosz vénembernek" nevezte. A nevét is megmondta: Tóth Krisztián.
Gergő kicsit csalódott volt, hogy nem Kakula, de talán nevet változtatott.
Stefi néni azt mondta, hogy felismerné ma is azt a mostohaapát és a szembesítést is vállalná.
Kilencedik fejezet
1.
Gajzágó filmrendező barátja odalépett Kakula Zéhez és azt mondta neki, hogy éppen ilyen arcot keresett, jelentkezzen másnap a filmgyárban.
Gajzágó ezután elégedetten hazament és megnézte az új hangjátékának a kéziratát, ami egyelőre a címből állt.
2.
Gergő Stefi nénivel ment a filmforgatásra. Mindkettőjüknek nagyon tetszett a forgatás. A rendező kiabált és mindenkit utasítgatott. Gergő látott egy zsoldost, amelyik folyton elbújt a feladatok elől. Megleste közelebbről. A zsoldos levelet olvasott. A következő pillanatban megindult egy csapat zsoldos a forgatásra és a levélolvasót is magukkal sodorták. A levél ott maradt a földön. Gergő közelebb ment és megnézte. Hosszú levél volt és a címzés: „Kedves Jolán!” volt, az aláírás: „Nándor”.
Gergő arrébb vitte a levelet, hogy ne vigye el a szél és várta, hogy a zsoldosnak öltözött Kakula Zé megtalálja. Kicsit nehezen találta meg a levelet Kakula Zé és azt mondta magában:
„Ilyen könnyelműséget többet nem csinálok – motyogta. – Még ma este elásom az összes levelet!”
Azután "rohamozott, falat mászott, s igyekezett mindig a kamera előtt mozogni, hogy benne legyen a képben."
Gergő megbeszélte Stefi nénivel, hogy másnap is eljönnek és akkor Stefi néni közelebbről is megnézi Kakula Zét.
3.
A fiúk újra belakták a Bab utcát és meglepődtek, hogy a csirkenyakú visszajött nosztalgiázni, körülnézni. Mondta, hogy szívesen beszél a fiúkkal, ha kérdésük van, aztán elment.
"Nagy csengetéssel egy biciklis férfi jött az utcába.
– A táviratkihordó! – suttogta Csombor." Azután Vincének mondta, hogy tartsa fel, amíg elmennek Karikóval Gajzágóért.
Vince szívesen beszélgetett a táviratkihordóval a nyulakról. Meg is etették a belga óriást, amit most hozott vissza a táviratkihordó. A Török Hugónak szóló táviratot is odadta Vincének, mert nem tudott mit kezdeni vele.
Közben megérkeztek Gajzágóék és Gajzágó megkérte Karikót, hogy eressze le a kerékpár kerekeit, hogy a táviratkihordó csak gyalog tudjon elmenni. Karikó kihúzta a kerekpárból a szelepeket (akkoriban olyan fajta volt)
Azután észrevették, hogy újabb látogató érkezik. Csombor rögön megismerte:
"– Az öreg portás!
– Még egy őslakos! Micsoda forgalom! – jegyezte meg Karikó."
Az öreg portás besétált a régi kertjébe és vágott magának egy szál rózsát, azután elballagott.
A táviratkihordó búcsúzkodott: "– Köszönöm még egyszer a belga óriást! Hozok neked egy kis nyulat érte! – kiáltott vissza, s a kerékpárjához sétált." Nem idegeskedett nagyon a lapos kerekek miatt, kitolta a kerékpárt az utcából. Gajzágóék követték.
Karikó szeretett volna inkább a fagylaltos felé kanyarodni, de nagy önuralommal maradt és követte a táviratkihordót még nagyon nagyon sokáig. Végre elérték a központi postát, ahol nagyon sok zöld kerékpár volt az udvarban. A táviratkihordó letette a sajátját és motorra pattant, aztán azzal eltűnt a láthatáron.
Amikor Gajzágóék a posta udvarára értek, elzavarták őket.
Mentek fagyizni, hogy jobb kedvük legyen.
Jácint Vince nagyon örült a visszakapott nyulának és a barátságnak is a taviratkihordóval. De még jobban örült, amikor megjelent az utcában az öreg állatkereskedő a kezében egy kalitkával: Miska, a seregély visszajött!
Az öreg állatkereskedő elhozta Vincének a madarat, amig kipiheni a hosszú utat, rábízta a madarat Vincére.
Ezután egy szemüveges férfi jelent meg:
– Laska Dénes vagyok – mondta. – Gajzágó István, hm, barátja.
– Jácint Vince – mutatkozott be Vince.
– Nem láttad Gajzágót? Nincs otthon! Eltűnt! Felszívódott!" - mondta idegesen.
Vince megmutatta, hogy merre mentek Gajzágóék és Laska Dénes utánuk ment.
Közben Vince megpróbálta szóra bírni a madarat, de az csak gubbasztott.
Gergő is megérkezett közben és Vince odaadta neki a táviratot. "Gergő azután leült a belga óriás ketrece mellé, elővette noteszát és határozott mozdulattal minden nevet áthúzott a gyanúsítottak névsorában, csak a Kakula Zét hagyta meg."
Várták Gajzágóékat.
Tizedik fejezet
1.
Gergő meghallgatta a visszaérkező csalódott csapatot, akik elszalasztották a táviratkihordót, de nem engedte elcsüggedni a a csapatot:
"– Kakula Zé! – jelentette ki Gergő magabiztos hangon. – Ma újra elárulta magát! Azt ajánlom, hogy felejtsétek el a táviratkihordót, és minden erőt Kakula Zére irányítsunk!"
- Hogy sikerült a szembesítés? - kérdezte Gajzágó.
"– Kakula Zét maszkírozták. Középkori zsoldosnak. Szakállt ragasztottak rá meg bajuszt! Én is alig ismertem fel."
Valahogy meg kell tehát oldani, hogy Kakula Zé ne mozogjon és a legjobb az lenne, ha nem lenne rajta a szakáll és a bajusz sem.
Gajzágónak nagy ötlete támadt:
" - Kakula Zét, a bűnös zsoldost kalodába zárják, mert elaludt az őrségen." és Stefi, az öregasszony vizet visz neki... közben alaposan megnézheti az arcát. Különösen, ha véletlenül megcsúszik és belekapaszkodik az álszakállba és az álbajuszba.
Mindenki meg akarta nézni a nagy jelenetet. Gajzágó azt mondta, majd apródok lesznek a fiúk, ő pedig udvari bolond csörgősipkában.
Gergő komoly arccal mondta, hogy holnap mindenki pontos legyen. Azután hazamentek. Vince hazavitte Miskát, a seregélyt.
2.
Aznap este mindenki mást csinált. Stefi néni egy hokedlivel gyakorolta a kalodához csoszogást egy pohár vízzel. Vince kikönyörögte a szüleinél, hogy a madár maradhasson, azután megetette és a seregély végre megszólalt: "Még, még!"
Karikó rádiót hallgatott és vacsorázott. Csombor a bátyjával sakkozott. Kakula Zé is vacsorázott a sufniban és úgy aludt el, hogy haramiavezérnek képzelte magát.
Török Hugó nagyítóval egy régi újság egyszer már kiradírozott keresztrejtvényét fejtette.
Gajzágó hosszasan ecsetelte a rendezőnek a legújabb ötletét. Rokonlelkek voltak: a rendező is szerette a kósza ötleteket.
Laska Dénes dramaturg kitartóan próbálta hívni Gajzágót, de mivel nem érte el, valaki mást tárcsázott: Balog Ernő nyomozó hadnagyot. Végre megtudtuk, hogy ő a hadnagy titkos telefonkapcsolata. Laska Dénes beszámolt a legújabb fejleményekről és szomorúan mondta, hogy szerinte nem lesz hangjáték, mert Gajzágót nem lehet elérni.
3.
A rendező megszemlélte a zsoldosokat és odalépett Kakula Zéhez:
" – Magának, barátom, fantasztikusan szenvedő arca van!"
Közben Gergő ellenőrizte, hogy mindenki tudja a feladatát és "izgatottságát levezesse, halkan motyogta: „Türelem és hidegvér! Eddig minden jól megy!”
Mire Kakula Zét a kalodába zárták, Gergő zászlós lett egy olyan helyen, ahonnan mindent jól láthatott.
A nép megdobálta a bűnöst műanyag kövekkel és kezdődött a szembesítés. Minden a tervek szerint történt: Stefi néni tervezetten megcsúszott, lerántotta az álszakállt Kakula Zéről és az arcába mondta:
"– Tóth Krisztián! Felismertelek és lelepleztelek! Igyál, te bujkáló gazember, ki tudja, mikor ihatsz!"
Kakula Zé valóban csapdába esett és moccanni sem tudott.
Csombor hívta Balog Ernő hadnagyot, Laska Dénes dramaturgot és Török Hugót:
– Megvan a tettes Kakula Zé! Kalodában! A római romoknál!
A rendőrség hamarosan megérkezett és elvezették Kakula Zét.
Gajzágó megköszönte a rendező segítségét és azt mondta, hogy ír a történetből egy hangjátékot.
Tizenegyedik fejezet
A fiúk a Bab utcában várták a hadnagyot. Gajzágó is velük volt.
Csombor szomorúan kukorékolt és azt mondta, hogy sosem talál jobb q-t a kukurikúnál.
Gajzágó azt javasolta neki, hogy akkor gyűjtse a π -t (pí-t) . Árpi, Piciri. Pipacs.
"...berobogott Balog Ernő nyomozó hadnagy, mögötte, mindenki nagy meglepetésére, Laska Dénes, a szemüveges dramaturg."
Gergő részletesen beszámolt a nyomozásról. .. hogy minden apróságot feljegyzett és hogy kikérdezték a régi lakókat.
Gajzágó büszkén mondta, hogy ő írta a névtelen leveleket, ami zseniális húzás volt, mert
ráterelte a figyelmet Kakula Zére. Pedig ő egészen hátul szerepelt a gyanúsítottak névsorában."
Gergő végigvezette a szálakat és megállapította,hogy csak egyetlen név van, akit nem ellenőriztek: Nándor. Mindenki más él, tehát Nándor lehet a halott.
"- A megfigyelőképességed, a logikád, hm, egy hivatásos nyomozónak is a dicséretére válnék. Nekem elhiheted!" - mondta Balog Ernő hadnagy. "Az áldozat, akit június nyolcadikán reggel találtunk, valóban Nándor volt. És ezt te pusztán logikával kitaláltad. Ez óriási dolog!"
Gergő zavarban volt... dehát a halottat hatodikán találták.
Nem, mert az egy másik halott volt. De ki volt az akkor?
"– Én voltam – nyöszörgött Laska Dénes lehajtott fejjel.
– Te?! – pattant fel Gajzágó. – Te voltál?! És miért? Megáll az eszem!
– A hangjáték miatt. Meg akartam mozgatni a fantáziádat... Őrült gondolat volt! És teljesen hiábavaló! Így se írtál egy sort se!"
Na de mi is a bűne ennek a Kakulának azon kívül, hogy álnéven élt? És miért figyelte a Bab utcát?
"Jolán elmesélte a mostohaapjának (Kakula Zének), hogy egy teli ékszeres ládikó itthon maradt. Nándor nem jött el, vagy nem tudott eljönni az utolsó randevúra, amiről valószínűleg a felírás szól a falon. Így maradt itthon Jolán is meg a ládikó is. De nem árulta el, hogy hová ásták, és valószínűleg neki kellett volna elvinni a randevúra. Ezért levelezett Nándorral Kakula Zé Jolán nevében, mert ki akarta csalni belőle a rejtekhelyet. Ezért változtatott nevet, hogy Nándor ne jöjjön rá, ha mástól érdeklődne. "
Kakula Zé csak annyit sejtett, hogy valahol a Bab utcában lehet. Ezért árulta itt az újságot. Amikor kiürült az utca, nyugodtan keresgélhetett az utcában. Illetve azt hitte, hogy nyugodtan. Közben Nándor is bejelentette, hogy hazalátogat. De hamarább jött, biztos titokban körül akart nézni előbb. Így ment el este a Bab utcába. Kakula Zé lesben állt, észrevette Nándort, aki minden házat végigkutatott. Még az üres telket is. és Kakula Zé követte"... de a ládikó nem került elő, sem az ékszerek.
Egyszer Kakula Zé valami zajt csapott és ettől Nándor úgy megijedt, hogy megállt a szíve. Kakula, aki látta a korábban a hullát (aki Laska Dénes volt), eljátszotta ugyanazt: behúzgálta a halottat a szabósághoz és felöltöztette.
Kakula Zé nem sejthette, hogy egy ilyen nyomozótehetség ered a nyomába, mint Gergő. "Álmában se juthatott eszébe, hogy jön valaki, és mindent beír a noteszába. Például ilyen látszatra semmitmondó üzenetet, mint ami a falon volt. Száz ember közül kilencvenkilenc nem törődött volna ezzel a felírással! És a többi aprósággal sem!"
Gergő boldogan hallgatta a dicséretet.
A hadnagy elkérte Gergő noteszát, hogy kiállítsák a bűnügyi múzeumban.
"Gajzágó is kezet rázott Gergővel.
– Én pedig beleírlak a hangjátékba. Hadd ismerjen meg ország-világ!"
– Azért maradt még egy rejtély! Az ékszerek! – kiáltotta Karikó.
"Gergőre néztek, Gergő elgondolkozva mondta:
– Igen. Meg hogy miért voltak itt a régi lakók.
– És a távirat! – szólalt meg Jácint Vince ."
Ekkor Török Hugó magánnyomozó gurult be, Stefi néni tolta.
Török Hugó rávezette Gergőt, hogy az ékszerek meglettek. Még korábban. Abból lett a lakóknak szép új lakása.
Felbontották a táviratot is, az állt benne, hogy:
„Beszeeljen szemeelyesen Jolaannal, ees taaviratozza meg! Minden koeltseeget fizetek. Naandor.”
Török Hugó szomorúan összehajtotta... ők már nem élnek.
Aztán Gergőhöz fordult:
"– Hoztam neked valamit!
...átnyújtott egy szép zománcozott névtáblát. Sasszem magánnyomozó – ez állt a táblán.
– A tied! Legyél te a Sasszem! Én már úgyis befejeztem ezt a foglalkozást. Nálad méltó helyen van."
Gergő erre volt a legbüszkébb minden dicséret közül.
De tartott még a nyár "Döngött a foci a halott utcában, a segédnyomozók visszaváltoztak vakációzó gyerekekké. Gergő zsebre vágta a névtáblát, és beállt a csapatba."
-- VÉGE --
.
Vakáció a halott utcában - szereplők jellemzése
