577
A mű Bizánc végnapjairól szól. Értelmezhető az 1900-as évek magyar politikai életének bírálataként. Az ideák és a valóság ütközését mutatja be.
Egyszerűen a néphez szól és realista módon bemutatja, hogy a politika hogyan mossa át az emberek agyát és hogyan terjeszkedik, mint a vírus.
Éles szemmel mutatja meg, hogy hogyan lehet megvezetni az embert (pénzzel és ranggal)... és ezekért a könnyen irányítható ember bárkit elárul, nem gondolkodik, nem akar tudni a kockázatokról. Kész hazudni mindenkinek, magának is.
Herczeg Ferenc - Bizánc olvasónapló
Rövid tartalom:
Konstantin császár udvarában feszült a helyzet. Amikor a genovai zsoldosok az egyik társukat hozzák a palotába, hogy ellássák, Spiridion főkamarás elzavarja őket. A főkamarás Laszkarisz tengernaggyal megbeszéli a jövőbeli esélyeket, a szultán ugyanis reggelre elfoglalja Bizáncot. A törököknek nincs nehéz dolguk, mert a szultán mindenkinek megígérte azt, amit hallani akar: rangot, pénzt, vallásszabadságot, a szegény parasztoknak meg a bosszút a gazdagokon. Így lényegében mindenki örömmel várja a hódító szultán eljövetelét. A népnek mindegy kinek fizet adót, Mohamed szulánnak vagy Konstantin császárnak.
Demeter, a császár bolond testvére is, és a korrupt pátriárka (= görög katolikus püspök) is, aki a papjaival nyittat kaput a janicsárok előtt. De még Konstantin felesége, Iréne is a szultántól reméli, hogy kiszabadítja őt az "arany börtönéből".
Hamarosan a szultán testvére, Ahmed (a vámpír) és Kalil érkezik, ők a török szultán követei. Konstantin császárnak egy órája van, hogy döntsön: elmenekül a kincseivel és szeretteivel vagy hősi halált hal.
Ez alatt az egy óra alatt érti meg Konstantin, hogy mindenki elárulta: a nemesei, az emberei és a népe is. Ebben az egy órában a karaktere romantikusból kőkeménnyé válik. Az áruló Irénét menni hagyja, de a császárnői koronát a leghűbb női szolgájának, Hermának a fejére teszi. (A szerelmes Herma apródnak öltözve él a várban, hogy a császár közelében lehessen.)
Konstantin legfőbb embere és tanácsadója Giovanni, aki a mű legintelligensebb embere, végig reálisan látja a helyzetet. Haláláig szolgálja a császárt.
Konstantin kivégezteti Ahmedet, ezzel Bizáncon is bosszút áll, mert Mohamed felégeti a várost és szinte az egész lakosságot kivégezteti, még a templomba menekülő 20 ezer embert is.
A jó emberek:
Konstantin,
Giovanni
és a hűséges Herma.
Ők dicső hallált halnak. Konstantint kivégzik, Giovanni is halálos sebet kap és Herma a régi szokás szerint tőrrel szíven szúrja magát az ura, a császár halálakor.
A többiek a janicsárok áldozataiként végzik.
Utolsónak Iréne és a legközelebbi főurak nyakára sújt le a pallos.
--------------------------
Bizánc = Konstantinápoly = Isztambul
