55
ajánlottNAT2020- Benedek Elek gyűjtése -
Egy szegény asszonynak egyetlen fia volt, Jancsi. Elindult világgá, erdőn, mezőn át, és mikor egy erdőbe ért, egy fáról egy kígyó szólongatta, hogy vegye le őt onnan és vigye el az édesapjához. Levette a kígyót Jancsi és vitte. Egy nagy tűzben volt egy gyémántpalota, abban lakika kígyó apja.
Miközben mentek, eléjük állt eg disznó. Azt mondta Jancsinak, hogy királyfi volt ő, de a kígyó elvarázsolta. Jancsi azonban ment tovább, állni akarta a szavát, hogy a kígyót hazaviszi. Pár lépés múlva a kígyó azt mondta, hogy valóban ő varázsolta el királyfit, mert nem akarta őt hazavinni az édesapjához. Később eléjük állt egy ló, aztán egy bika is, és a kígyó mondta, hogy ő varázsolta el őket, mert nem akarták őt hazavinni.
Odaértek a nagy tűzhöz és a gyémántpalotához, amiben a kígyók királya lakott. A kis kígyó mondta Jancsinak, hogy az apja majd gazdagon megjutalmazza, d ő ne fogadjon el semmit, csak az abroszt az asztalról. Így is történt. A kígyókirály hálás volt, hogy Jancsi meghozta az ő egyetlen kígyóleányát és nekiadta az abroszt, ami annyi ételt és italt ad, amennyit csak az ember kíván. Rögtön meg is ebédeltek mellette és közben a kígyóleány is ott sürgölődött és emberlány lett belőle, a legszebb, akit Jancsi látott. Mondta is neki Jancsi, hogy "ha elébb látlak, bizony nem az abroszt kérem az apádtól, hanem téged".
De bizony neki is adta a kígyókirály Jancsinak a kígyó-királykisasszonyt és nagy lakodalmat csaptak. Szekerekkel vitték utánuk az aranyat és ezüstöt. Jancsiék is építettek egy gyémántpalotát és odaköltöztették Jancsi anyját is. Boldogságban és gazdagságban éltek ezután.
