9524
röviden:
Lucifer az emberen keresztül akarja legyőzni Istent. Álmot bocsát Ádámra és végigvezeti az emberiség történelmén, korok jellemző és elbukott eszméin, azt remélve ezzel, hogy sikerül öngyilkosságba hajszolnia, elpusztítania Isten legfőbb teremtményét. Ádám azonban álmából felébredve hisz a szabad akaratban, ezért Lucifer tovább érvel és már-már sikerrel jár, de Éva várandóssága miatt Ádám megtorpan és nem lesz öngyilkos. Isten győzött és Ádámot is visszafogadja. A hosszú és kíméletlen álom miatt azonban Ádámot kétségek gyötrik az élet értelmét illetően, ezért Istenhez fordul, aki azt mondja, az élet értelme a küzdés maga: "Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!" Nem kap tehát egyértelmű választ.
-----------------------
Madách szereplői allegórikus alakok, akik eszméket képviselnek.
A Isten képviseli a hitet, Lucifer pedig a tudást. Lucifer a tökéletes tagadásának szelleme.
Ádám a bizakodás megtestesítője. Éva pedig az inspiráció a gondolkodáshoz.
tartalom helyszínekkel:
A mű tehát különböző jeleneteken (színeken) vezeti végig az olvasót. Az első három bibliai szín után (1.mennyek, 2.paradicsom és 3.paradicsomon kívül) Ádám álmában különböző történelmi események következnek, melyek egy-egy eszmét jelenítenek meg és mindegyik eszme megvalósulásából és bukásából születik a következő eszme.
4. szín - Egyiptom - az egyéni dicsőség és halhatatlanság eszméje. Ádám fáraóként uralkodik és többezer rabszolgával építteti a piramisát, amikor Éva figyelmezteti emberi gyarlóságára, hogy hány ezer ember szenvedése és halála árán emelkedik fel. Ádám erre felszabadít mindenkit és az egyenlőőségben kezd el hinni.
5. szín - Athén - az egyenlőség torzan valósul meg, demokrácia van. A nép gyáva és ingatag, könnyen befolyásolható ezért megtévesztve hősüket is halálra ítélik. Ádám (mint Miltiádész) kiábrándulva a tömegből, a népből, a testi örömökben keres vigaszt
6. szín - Róma - hedonista életforma. Eszme híján az emberek züllöttek lesznek, Ádám is megcsömörlik az élvezetektől és a járványok is pusztítanak. Éva emlékezteti Ádámot az Édenkerti életre, ezért Ádám a testvériségben, a szeretetben és a lovagi erényekben kezd hinni.
7. szín - Konstantinápoly - hit és szeretet. Ádám keresztes lovagként harcol, azonban hamar meglátja a hitvitákból fakadó értelmetlen pusztítást, a papok önkényuralmát. Végül Ádám szerelme sem teljesedik be, mert Éva zárdába vonul, és Ádám kiábrándulva a kereszténységből, a tudományokba menekül.
8. szín - Prága - a reneszánsz elmélkedés kora. Ádám (Kepler tudósként) elvonulva a világ zajától nagy csillagász és felfedező lesz, de valójában nem kíváncsiak az emberek a tudására, időjárást és gyerekjövőt jósoltatnak vele és neki el kell vállalni ezeket, mert csak ezekért fizetnek. Éva megcsalja, ezért Ádám leissza magát és a következő helyszínre ebben az állapotban érkezik.
9. szín - Párizs - forradalom: szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje. Újra megjelenik az elborultan gyilkoló nép, ami Ádámot (mint Dantont) is magával sodorja.
Éva mint visszataszító forradalmár is megjelenik és még egyszer, amikor Ádámot a költészet és szépség megtestesüléseként csábítja.
10. szín - újra Prága - a tudományba és egyenlőségbe vetett hit. Ádám (Kepler) álmából ébredve örömmel veti bele magát munkájába, tele hittel a forradalom eszméjében és a szellemi önállóságban. A forradalom lendületétől emelkedve lép a következő szintre
11. szín - London - eltorzult testvériség, kapitalizmus. Ezt a világot kisiklott életek, egymást szipolyozó emberek és züllés jellemzik. Ádám itt már csak szemtanú és a nyomasztó helyzetre az értelem és tudomány szintjén látja a megoldást
12. szín - Falanszter - ez egy kommunista közösség, ahol mindenki egyenlő arányban kap a közösből. Ez a helyszín az ésszerű szervezettség, az utópista szocializmus eszméjének megvalósulása. Senki sem éhezik és béke van, viszont az egyéniség nem létezik. Ebben a jelenetben érezhető Madách korának egyik legnagyobb félelme, hogy a Nap kihűl és az élővilág kipusztul. Ezért mindent ennek rendelnek alá. A gyerekek csak praktikus szakmákat tanulhatnak és a koponyaformájuk dönti el a szakmájukat. Megszűnik a család, a művészet és szerelem, mindenki egyforma és egyformán boldogtalan. Ádám annyira csalódott, hogy már a Földtől is szeretne elszakadni és csak szellemként létezni.
13 - az Űr - szellemi elmélkedés. Ádám a teremtett anyag, amely képes az öntudatra, a szabad akaratra. De ez nem elég neki, az alkotás terén az anyagban (piramis) és a tudásban is (tudósként) , és most a szellemi létben is nagyobb akar lenni Istennél.
Lucifer racionalista, ezért Ádám a tudásvágyával hozzá kötődik. Hite és küzdésvágya azonban Istenhez húzza.
14. szín - Eszkimó-világ - kudarc és hideg jégvilág. A Nap kihűlt, az ember állattá silányult.(Tehát a szabadság és testvériség után az egyenlőség elképzelése is kudarcot vallott.) Ádám megtört aggastyánként iszonyodva tekint a világra. Nem akar tovább álmodni.
15. szín - felébredés - Ádám nem akar dönteni se erény, se bűn mellett, szabad akaratából véget kíván vetni az életének. Elhatározásáról Éva szavai térítik el, aki gyermeket vár. Ádám ekkor megadja magát az Úrnak, belátja, hogy folytatnia kell az életet. Az álmok miatt tele van kétellyel, hogy mi értelme az életnek.
Isten nem nyugtatja meg, a mű ezzel a kétkedéssel fejeződik be.
-------------
Ez az első igazán ismert magyar sci-fi, és így nézve nem is rossz. Ezt a véleményemet azonban aligha osztotta Arany János, aki a kéziratot néhány oldal elolvasása után félretette és csak hónapokkal később vette újra a kezébe, hogy Madách kérésére kijavítsa. Alig 5718(!) helyen javított bele és még így is maradtak benne értelmetlen sorok. Tulajdonképpen annyira érthetetlen volt a szövege, hogy Arany adott neki annyi értelmet, hogy egyáltalán olvasható legyen. Persze Arany a tartalmához vagy a stílusához, szerkezetéhez jelentősen nem nyúlt hozzá (sajnos).
A mű nem teljesen a Faust másolata, vannak benne önálló gondolatok is Madáchtól, de a mondanivaló ugyanaz.
Madách a forradalom előtt töretlenül hitt a haladásban és a felvilágosodás eszméiben, azonban a szabadságharc után reményvesztett lett és ebből a csalódottságból született a mű. A romantika által eszményített nép és parasztság tagjai lemészárolták a fél családját. A szabadságharc után Madáchot egy évre börtönbe zárták (mert Kossuth egyik emberét bújtatta), és ezalatt szeretett felesége lezüllőtt, részegeskedett és szeretőkkel múlatta az időt, később elmebaja is lett. Madách elvált tőle. (A műben ő Évaként szerepel.)
