Az író egy esküvői készülődés forgatagaiba vezet be bennünket, ahol kellemes mulatozás folyik és nem történik semmi meglepő esemény.
Az írót egy hirlapíró társa násznagynak hívja az esküvőjére. A mindig elegáns Csapiczky Endre teljesen beleszeretett Katica szép szőke hajába, az esküvőt mihamarabb meg akarják ülni Katica szülőhelyén, Lazsányban.
A leendő férj (Csapiczky Endre) és az író előző este Eperjesen szálltak meg, és másnap reggel gyalog indultak Lazsányba át az odavezető út falvain. Útközben mindenhonnan csatlakoztak emberek is a duzzadó tömeghez, közben mindenki hozott kóstolni való pálinkát is, alakult a hangulat. Keviczky úr például rálőtt egy csapat felreppenő fácánra, de a hölgyeknek ez annyira nem tetszett, hogy madarat egy arra járó cigánynak adta.
Az ötödik faluban Csapiczky apja az egész sereg népet a kastélyában vendégül látta és válogatott finomságokkal látta el, hogy könnyebb legyen az út Katicáék házáig. Repkedtek a bölcsességek és sok szó esett a pénzről, ami nélkül nincs háború, de családi béke sem. A vendégek olyan jól érezték magukat, hogy nem akartak megindulni és ez egyre kínosabb lett, ahogy ment az idő. Végül aztán csak megindult mindenki. Megérkeztek Katicáékhoz és mindenki készülődni kezdett, külön a férfiak és az asszonyok. Amikor Katica a terembe lépett, mindenki elámult a feldíszített szépségén. Azután a templomban lezajlotta ceremónia és visszatértek Katicáékhoz szétcsapni magukat, ami sok-sok vidám tószt mellett egészen jól sikerült. A friss házasok azután megindultak az új otthonuk felé, míg a férfiak kártyapartikba lendültek, az asszonyok pedig beszélgettek. A mulatságnak csak a kaklasszó vetett véget, erre lassan hazindultak az emberek. Utközben még kicsit pálinkáztak a zenész cigányokkal, ami már a következő mulatság hangulatát hozta.













