2019
A szegénységet az teszi elviselhetővé, ha az ember hisz a mesékben és a csodákban. Gergő sok-sok fantáziával meglátja a dolgok lelkét és lassan megtanulja, hogy hogyan legyen jó ember, aki tiszta lelkiismerettel él.
Részletes olvasónapló itt:
Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön olvasónapló
Rövid tartalom:
Gergő egy vásárban kap egy embertől egy körtemuzsikát (= körte alakú agyagfurulya), ami "csak akkor szól, ha jó gyerek fújja". De Gergő nem szívesen adja oda a beteg kishúgának a hangszert és amikor a kishúga meghal, már nem szól többé a körtemuzsika.
Gergő cinegecsapdát készít és elfogja a cinegekirályt. Megnézi, aztán elengedi. Amikor megbetegszik, eljön hozzá a cinegekirály és elkergeti a fejétől a halál madarát. Gergő meggyógyul.
Küsmödi bácsi jár Gergőéknél, aki javasember (=népi gyógyító). Mindenki azt hiszi, hogy képes elbájolni az embert, ezért tartanak tőle és még akkor sem szólnak, amikor megeszi Gergő sült galambját.
Gergő nagyapjának szélmalma volt, ebben a malomházban laknak. Gergő apja, Márton, szűcs (=subát és ködmönt készít).
Gergő sarkantyús csizmát akar, mert gazdagnak akar látszani. Az apja megveszi neki a csizmát, de Gergő elesik benne, feltöri a lábát és mindenben hátráltatja még a kukoricaföldön is, ahol kapál az apjával. Véletlenül felhasítja a csizmát, de örül, hogy megszabadul tőle.
Gergő apja úgy dönt, hogy ideje megtanulnia a fiúnak olvasni. Az anyja tanította meg egy olyan hideg télen, hogy a fagyos ablakba rajzolták a betűket. Gergő első leírt szava a KINCS volt, fordított S-sel.
Gergőt az apja szerette volna megtanítani a saját mesterségére, de Gergőnek nem ment a bőrvarrás, nem lett belőle szűcs.
Gergő nagyon szeretett olvasni, ezért az anyja eladta az egyetlen kakasukat és az árából megvette az Ezeregy éjszakai meséit.
Gergő talált a padláson egy kis üvegdarabot, ami számára Tündérország gyémántja volt. Egy szép májusi napon a templomban Istennek adta az üvegdarabot, hogy felvidítsa vele. De a harangozó utána dobta Gergőnek, hogy nem való a játék a templomba. Gergő azonban álmában visszavitte az Istennek a "gyémántot".
Gergő sokáig elmaradt otthonról, de mikor elmesélte, hogy elaludt a templomban, a szülei megenyhültek. Az édesapja még egy csodaködmönt is elkezdett készíteni Gergőnek, amibe majd egy tündér költözik, aki segíteni fogja az életét.
A tündérek az emberi szívekben laknak, és ott jönnek elő, ahol jóság és szeretet van a világban. Ezért Gergő mindenfélét megpróbált, hogy előcsalogasson egyet, de nem sikerült. Végre nagy sokára elkészült a ködmön, amire az apa ráhímezte a mező és a kert összes virágát és a malomházat is, amiben laktak. Az utolsó öltés előtt kiküldte az apja Gergőt, hogy hívja be az anyját. Amikor bementek a házba, Márton szűcs (az apa) már nem élt, szívszélhűdést kapott. Gergő hitte, hogy az apja tündére költözött a ködmönébe.
Gergő keresztapja, Bordács magához vette a fiút, hogy étlen-szomjan dolgoztassa. Még versenyt is kellett futnia a kocsi elé fogott szamárral, Virgonccal. Amikor Gergő meghallotta, hogy a reggeli vásárban még a ködmönjét is el akarják adni, kiosont a házból és hazaszaladt.
Másnap inasnak állt. Kese kalaposnak nem kellett, kovácsnak gyenge volt, végül Csorbóka boltoshoz ment könyvet és mézeskalácsot árulni. Mivel éppen azt a könyvet kérte az első vevő, amelyiket olvasni kezdte (a Csontos Szigfridet), ezért inkább ingyen mézeskalácsot adott a vevőnek Gergő. Híre ment hamar, hogy itt ingyen édesség van, és el is fogyott gyorsan, Gergőt pedig kidobták.
Gergő éppen szomorúan nézegette egy pocsolyában, hogy hosszabb-e már az egyik füle a sok Szigfrid-könyves hazugság miatt, amikor egy anyóka szólította meg és meghívta magához. Gergő azt hitte, hogy az anyóka a tündér a ködmönből és végre megmutatkozik neki. Malvinka varrónő volt, gazdag házakhoz járt és elég jól élt, még a macska is sült libamájat kapott vacsorára. Annyira megkedvelte Gergőt, hogy gyakran hívta magához és még iskolába is beíratta.
Az iskolában Gergő legjobb barátja Cötkény Gábor lett, akinek az apja varga (= cipő és csizmakészítő) volt. Gáborka csizmája azt nyikorogta, hogy Gá-bor-ka. Gáborka sokat köhögött, aztán meghalt. A csizmadia nagyon szomorú volt, de nem engedte veszendőbe menni Gáborka csizmáját, odaajándékozta a cigány Báró egyik gyerekének. Sőt még egyet készített, hogy a másik gyerekének is legyen a hóban miben járni.
Az osztályban a legnagyobb és legerősebb fiú Cintula volt. pulinak csúfolta Gergőt, mert sokszor a pad alatt bujkált. Lassan már mindenki gúnyolta és pisszegtek rá, mint ahogy a kutyát hívják:"pszt, pszt!" Az öreg csősz, Messzi Gyurka bácsi adott Gergőnek egy erőt adó varázskalapot, amivel legyőzheti Cintulát. Másnap Gergő a kalapban a földre terítette Cintulát és miután a csősz megmondta, hogy a kalapnak nincs is ereje, és saját erőből győzte le a félelmét Gergő, magabiztosabban járt iskolába.
Elgondolkodott, hogy talán a ködmöntündér sem igaz. Amikor délután métáztak a fiúkkal, látta Gergő az anyját, amint tapasztóföldet húzkod egy zsákban. Szégyellte a szegény asszonyt, és nem ment oda hozzá, elfordult. Erre a ködmön szorítani kezdte, de nem tudták lehúzni róla a többiek. Csak akkor engedett a ködmön, amikor mégis odament segíteni az anyjának. Együtt vitték a zsákot a malomházhoz.
Malvinka, a varrónő, akit Gergő és a mamája Tündérkének hívott, évek óta gyűjtötte a pénz, hogy vehessen magának egy ezüstgyűszűt. Nagyon boldog volt az új gyűszűvel, de amikor megtudta, hogy elrabolták Messzi Gyurka (a csősz) pulikutyáját, Mitviszt, akkor azonnal visszaadta gyűszűt a boltosnak, hogy kiválthassák Mitvisz kutyát.
A piac szemben volt az iskolával és a piaci árusok szívesen adtak a gyerekeknek cipót, szalonnát, almát. Csak az öreg (bűbájos) Küsmödi árulta mogorván a vadlúd tojásokat. Egy fiú (Pipitér Gazsi) véletlenül rálépett egy tojásra és az öreg Küsmödi elvette a kalapját. Cintula szerezte vissza. Odament az öreghez, vett egy tojást és megkocogtatta a csizmája sarkán úgy, hogy a repedésbe ejthessen egy húszkrajcárost. Utána feltörte a tojást és megtalálta a pénzt. Amikor Cintula minden tojást meg akart venni, az öreg rájött, hogy gúnyolódnak vele és hozzávágta Cintulához Gazsi kalapját.
Megérkezett az osztályba a kis Bice-bóca (=Pálistók Peti) két mankóval. Ő a Küsmödi unokája és az óbányában laknak, ahol a Küsmödi régen bányász volt. Gergő és Bice-bóca hamar összebarátkoztak, ők voltak ketten az osztály legjobb tanulói. A tanító úr a legjobb tanulónak egy égbelátót (=teleszkópos csillagvizsgáló távcsövet) ígért. A versenyt Bice-bóca nyerte volna, de Gergő csalt és átírta Bice-bóca dolgozatfüzetében az egyeseket négyesekre. Mivel éppen megbetegedett, a tanító úr elvitte neki az égbelátót, de Gergő nem tudott örülni neki a lelkifurdalástól, nem is látott benne semmit, amikor belenézett. Másnap volt karácsony estéje és Gergő elindult a messzelátóval a hóesésben, hogy rendbe hozza a dolgokat. Sokáig vándorolt és a sötétben verembe esett, mire végre elvergődött Bice-bócáékhoz. Kihallgatta a beszélgetésüket Küsmödivel, és megtudta, hogy Bice-bóca egy ködmönt szeretne. Amíg Küsmödi elment mécsest gyújtani, Gergő odacsempészte a messzelátót és a ködmönjét, aztán a bánya felrobbant.
(Már több mint egy hete szivárgott a mérges metángáz. Korábban Gergő hallotta is a süvítést, ahogy egy sziklarepedésen át két barlang vagy járat levegője összekeveredik. Ezt a süvítést bányarigónak hívják és a közelgő robbanás jele. Akkor robbant a bánya, amikor Küsmödi meggyújtotta a mécsest.)
A fiúk három hónap múlva tértek magukhoz Malvinkánál. Küsmödi meghalt.
Később átmentek a malomházba és megünnepelték, hogy élnek. A legtöbb szereplő eljött. A cigány Báró elhozta azt a kicsi darabkát, ami a ködmönből megmaradt a robbanás után, a malomház volt ráhímezve. Gergő hálával és könnyekkel ölelte magához az apja keze munkáját. Örült, hogy él és hogy él körülötte minden.
