Csibe, azaz Littkey Erzsébet Móricz nehéz sorsú felkaroltja volt, akit az akkor már neves író szívesen kényeztetett minden téren.
Tartalom:
Csibének igazán jó dolga volt Móricz mellett, aki tánciskolába is beíratta, hogy ne szégyellje magát társasági összejöveteleken. Csibe már volt moziban, de színházban még sohasem, ezért Móricz úgy döntött, hogy elviszi a Csongor és Tündére a Nemzetibe.
Egy kávéházban találkoztak. Itt ingergazdag leírást kapunk az elfogyasztásra kínált kávéról és halkocsonyáról.
Az előadást Csibe nagyon élvezte, észre sem vette, hogy nem a Csongor és Tündét játszák. Nem értett belőle semmit, csak azt, hogy Bajor Gizi szerelmes lesz Jávor Pálba (Ők a kor neves színészei).
A 19 éves lány úgy csodálkozott rá mindenre, mintha öt éves lenne. Móricz megjegyzi:
"Borzasztó szerencsétlenség az a daraboknál, hogy a közönség már annyiszor volt színházban. Csibe az igazi közönség: első értékben vesz mindent: a szívével nyílik ki a fény felé."
Csibe azt mondta a darab végén, hogy jó volt, de zavaros.
-----
Ezt a szerencsétlenkedést a "Válogatott elbeszélések"-ben találtam.
A műben 11-szer hangzik el Csibe szavajárása: "Az anyja szemit"













