Rojtos Bandinak első napja ez az iskolában, a többiek "már be vannak törve a fegyelembe". Amikor Bandit megkérdi a tanítónéni, hogy volt-e már iskolában, akkor azt feleli: "Vót a fene." A tanítónéni elmagyarázza Bandinak, hogy a fene súlyos betegséget, nyavalyatörést jelent és ne használja ezt a szót, amikor nem illik. Bandinak azonban nehezen megy az átállás a kultúrált viselkedésre, ezért továbbra is úgy beszél, hogy a diákok nagyokat nevetnek.
A tanárnő megelégeli a dolgot és megkéri a gyerekeket, hogy ne nevessék ki Bandi beszédét, hiszen ő nem jár emberek közé, a pusztában él, az édesapja csikós. Bandi viszont nem csikós akar lenni, hanem sofőr. A tanítónéni helyesel, hogy az a jövő.
Bandit leültette az első padba, de érezte, hogy nem győzte meg, ezért: "A fegyelemre ma különösen vigyázott, mert érezte, hogy csak az osztály közszelleme hódíthatja meg a gyereket. Az majd leigázza és elmossa egyéniségének szögleteit." =majd a dákok segítenek megtörni Bandit, elvenni az egyéniségét, letörni az akaratát, hogy jó diák legyen.
Az óra végén nagy zűrzavar támadt. Bandi padtársa jajgatott keservesen, mert Bandi elvette a bicskáját. Nem is akarta visszaadni, mert ahhoz volt szokva, hogy amit megszerez, az az övé. A tanárnő próbálta érvekkel visszaadatni vele a bicskát, de Bandi csak azt hajtogatta, hogy "Most már az enyim!". A tanárnő próbálta elmagyarázni, hogy mi a tulajdon, és hogy csak arról dönthet, ami valóban az övé, aztán mégis azt mondta Bandinak, hogy vigye haza egy napra a bicskát, ha ennyire teszik neki, csak másnap hozza majd vissza. Bandi azonban azt mondta, hogy nem hozza vissza, inkább a kútba dobja és a csendőröktől se fél, mert:
"- Felülök a Csillagra, osztán akkor gyühetnek utánam."
------
A lezárás talán talán azt is mutatja, hogy a gyerek nem tud, nem akar elszakadni a természetes élettől, és a saját természetétől. Nagyon nagy árat kellene fizetnie a sofőrségért. Egy másik falubeli gyereknek beilleszkednie kellene a diákok közé, Bandinak azonban a teljes személyiségéről le kellene mondania, hiszen ő azt tanulta egész életében, hogy "farkastörvények vannak, vedd el, ami kell".
Ha a fiú elmegy sofőrnek, akkor minden tudása: a túlélőkészsége, a lovakról, gyógyfüvekről, eszközökről szerzett tudása értelmetlenné válik és elvész.
Nehezen érthető, hogy a tanárnő miért biztatja, hogy legyen belőle sofőr. Valóban az elvárosiasodás a jövő, de az nem a fejlődés útja!
A tanárnő következetlen és igazságtalan. Ő éppen úgy nem rendelkezhet a másik fiú bicskájáról, mint Bandi, tehát nem mondhatná, hogy vidd haza egy napra. Mennyire megalázó lehet ez a bicska tulajdonosának, hogy a tanárnő a tolvajnak felajánlja a cuccát. Különösen, hogy előtte magyarázta, hogy mi az a tulajdon.













