IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
IRODALOM / 10. osztály   Eposz   Érettségi

Miről szól Petőfi Sándor - A helység kalapácsa olvasónapló?
6 10 Tetszik ez a mű?  

Megtekintés 2899

Mikkamakka


műfaja: vígeposz, komikus eposz, elbeszélő költemény vagy eposzparódia


Első ének

A mű egy eposzi kellékkel, segélykéréssel (invokációval) kezdődik. Ebben a költő nem ihletet kér vagy segítséget a műve megírásához, hanem egy főhőst. Ez a főhős Fejenagy, a kovács.
A költő az igazán bátrakat invitálja meg az olvasásra.
A mű következő lépése és eposzi kelléke a dolgok közepébe vágás (in medias res) . Egy falusi templomban kezdődik a történet, ahol éppen vége felé közeledik a mise. A hívek az utolsó "ámen" után átvonulnak a kocsmába, a templomajtót pedig bezárják. Valaki azonban elaludt a hátsó sorban, és most ébredezik. 40 év körüli, kissé belassult, nehéz felfogású ember. (Erre utal a neve is, Fejenagy, de a nevét csak sokkal később tudjuk meg.) Most azt latolgatja, hogy hogyan tudna kiszabadulni. A templom messze van a falutól, hiába kiabál. Az ablak magasan van, kiugrani nem mer. Úgy dönt, hogy felmászik a harangtoronyba és a harangkötélen leereszkedik óvatosan, nehogy a harang megkonduljon.

Második ének

A kocsmában, a falusi élet központjában "szemérmetes Erzsók asszony" a felszolgáló. Azért szemérmetes, mert az arca mindig kipirult (a bortól és nem a szemérmességtől). A dombon álló kocsmát szemérmetes Erzsók a férjétől örökölte meg. Ide jár mindenki mulatni, különösen vasárnap este. A következő eposzi kellék a seregszemle (enumeráció), megismerjük a főbb karaktereket és kocsmatöltelékeket. A költő az egyes emberek gúnyneveit úgy használja, ahogy az eposzokban szokás az istenek jelzőit, mintha felmagasztalná velük őket. Ezek a jelzők sokszor jelennek meg a nevekkel együtt.

Egy asztalnál iszogat a "helybéli lágyszívű kántor", aki nős, de szerelmes Erzsók asszonyba. Vele iszogat "Bagarja uram, a béke barátja", aki csizmadia és "Harangláb, a fondor lelkű egyházfi". Bagarja Fejenagyot, a kovácsot hiányolja, de Harangláb azt mondja, nem tudja, hol van, de látszik rajta, hogy nem mond igazat.
Megérkezik "Csepü Palkó,"a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója" és vele a zenészek: a "kancsal hegedűs", a "félszemű cimbalmos" és "a bőgő sánta húzója".
A hangulat fokozódik, a legények táncba hívják a lányokat és Bagarja rábeszéli az ittas kántort, hogy valljon szerelmet Erzsók asszonynak – a kántor felesége, "az amazontermészetű Márta" bizonyára teljesen kiborul, ha ezt megtudja.

Harmadik ének

Fejenagy, "a falu kovácsa" (= a helység kalapácsa) sikeresen lemászott a harangkötélen és siet a kocsmába a szerelméhez, "szemérmetes" Erzsók asszonyhoz, aki viszontszereti. (Amikor belép a kocsmába, akkor tudjuk meg a nevét, hogy ő Fejenagy, mert Bagarja lelkesen üdvözli.)
Fejenagy éppen látja a szerelmesen esedező kántort, ezért káromkodva ráront és elveri. Erzsók asszony szerelmesen néz Fejenagyra, aki ebből tudja, hogy az asszony nem volt hűtlen. A "helybéli lágyszívű kántor" azonban rögtön Haranglábra terelné a felelősséget, hiszen régóta tartó szerelmét örökre titkolta volna, ha Harangláb rá nem beszéli a vallomásra. És egyúttal arra is, hogy bezárják az alvó Fejenagyot a templomba. (Mert ők zárták be: Harangláb és a kántor.) Ezután Harangláb és Fejenagy sértegetik egymást, majd verekednek és a "szemérmetes" Erzsók asszony elájul. Az ájult Erzsók asszonyt Bagarja segíti fel.
A verekedés zajára a zenekar leáll és Csepü Palkó Fejenagy segítségére siet. Hajdan Fejenagynál inaskodott, de nem bírta a munkát és otthagyta, de azóta is jóban vannak. A dulakodásból hajtépés és végül tömegverekedés alakul ki.

Negyedik ének

Bagarja, a "béke barátja" szalad, hogy hívja a falu "kevés szavú öreg bíráját", mert kitört a nagy verekedés. A bírát nehéz felébreszteni és nem is nagyon töri magát, szépen felöltözik, mielőtt elindulna. Még szól a szomszédban a "munkájában pontos kisbírónak", hogy jöjjön ő is. A kisbíró nem örül a zavarásnak, mert épp a szokásos vasárnap esti elfoglaltságát végzi: veri a feleségét. Végül aztán elindulnak rendet tenni. Útközben a kántor házánál "az amazontermészetű Márta" (a kántor felesége) vitatkozik a szomszédjával egy tyúk miatt. Amikor megtudja Bagarjától, hogy a férje szerelmet vallott Erzsóknak, máris seprűnyelet ragad és ő is megy rendet tenni. Megérkezve látják, hogy a véres verekedés még folyik, a berendezés és a kemence összetört, a padlón egy leharapott fül hever. A kántor egy asztal alá bújik a felesége elől, az azonban előrángatja és jól elveri, aztán hazacibálja.
Újabb eposzi kellék következik, az istenek beavatkozása (deus ex machina). Ennek megfelelőjeként most az istenek helyett a bírók avatkoznak be: Haranglábat megszidják, de mert Fejenagy kezdte a verekedést, őt kalodára ítélik. (A kaloda egy olyan fal fából, ami bilincsszerűen az ember kezére és lábára csukható.) Fejenagy arról ábrándozik a kalodában, hogy amint szabadul, megkéri Erzsók kezét.

VÉGE


Hasznos volt az írás?   0
12

MEGOSZTOM: FB Twitter ko-fi

Miről szól


Szerzőink Legnépszerűbbek Legolvasottabbak
X