2147
Romhányi József - Tücsökdal
- Ön művész?! - fitymálta a tücsköt a hangya.
- Hisz mint az ökörnyál, leng, lebeg a hangja.
Dalában nyoma sincs vérmes szenvedélynek,
sőt ha Ön szól, még az esti csend is mélyebb.
Mily csekély eszköztár, mily szűk formakészlet!
Csoda,hogy Ön mégis figyelemre késztet.
Szólt a tücsök halkan:
gondgyomláló dalban
épp ez a művészet.
A hangya egy lenéző kritikus szemléletű ember személyét jeleníti meg. Nem tartja művésznek a tücsköt, mert a tücsök kedve szerint zenél. És nem tartja művészetnek a tücsök muzsikáját, mert abból hiányoznak a művészi eszközök.
A tücsök is kigúnyolja a hangyát, hiszen ha annyira jelentéktelen az ő művészete, akkor miért figyelt fel rá egyáltalán.
A tücsök egy független ember személyét jeleníti meg, ő nem akar megfelelni senkinek. Azt mondja, hogy az ő művészetének a lényege éppen a szabadság, a minden szabálytól független muzsikálás.
