23235
Szabó Magda maga mesél élete egyik különös szereplőjéről és a vele való kapcsolatáról.
Magdát régóta kísérti egy visszatérő álom, amely mindig emlékezteti arra, hogy ő ölte meg Emerencet.
Olvasónapló itt:
Szabó Magda - Az ajtó olvasónapló
Rövid tartalom:
Azzal indul a történet, hogy Magda szeretné minden idejét írással tölteni, ezért felvesz egy bejárónőt, Szeredás Emerencet, akit egy volt osztálytársa ajánl neki. Az idős nő kicsit különc, maga dönt arról, hogy milyen házimunkát van kedve megcsinálni és mennyi fizetést kér. Mindig titokzatos, szereti magára zárni az ajtót, a szomszédok összesúgnak a háta mögött, de tisztelik, mert fegyelmezett, pedáns és dolgos ember. Emerenc és Magda távolságtartó marad egészen addig, amíg Magda férje lebetegszik és Magda anélkül viszi kórházba a férjét, hogy megbeszélte volna Emerenccel. Amikor Magda hazaér a kórházból, Emerenc teljesen ki van borulva, úgy érzi, elárulták. Ezután a két nő az egész éjszakát beszélgetéssel tölti, és kialakul közöttük egy kötelék.
Emerenc elmeséli, hogy korán fel kellett nőnie. Hamar meghalt az apja és az anyja új házasságából született két testvérére kellett vigyáznia már 9 évesen. Közben a családra is főzött. Az anyja azonban rendszeresen kiabált vele, ezért Emerenc meg akart szökni a négy éves kistestvéreivel a nagyapjához, de amíg vízért ment a kútra, a kicsiket villámcsapás érte a hirtelen támadt viharban. Anyjuk ekkor öngyilkos lett. Emerenc a temetés után Pestre került cselédnek 13 évesen.
Magda csak félig-meddig hiszi a történetet.
A férje már otthon van, amikor szenteste találnak egy kiskutyát, akit magukhoz vesznek. Magda és férje úgy dönt, hogy a kiskutyát felgyógyítják és elajándékozzák, de senkinek nem kell. Emerenc viszont azonnal megtalálja a kutyával a hangot, kötődni kezd hozzá és el is nevezi Violának (annak ellenére, hogy kan kutya). Végül megtartják, és bár Magdáéknál marad a kutya, Emerenchez ragaszkodik, csak rá hallgat.
Az együtt töltött közel 20 év alatt Magda és Emerenc egyre inkább függenek egymástól és megnyílnak egymásnak. Ugyanarról a környékről származnak. Amikor Magdát meghívják Emerenc szülőfalujába előadást tartani, Magda jobban megismeri őt. Kiderül, hogy valóban igaz a sok fájdalmas története, a nagy szerelme elhagyta egy színésznőért és a következő párkapcsolatában kirabolták. Amikor a Grossmann családnál dolgozott, ő dajkálta Évikét, a lányukat. Amikor Grossmannék a zsidóüldözés elől elmenekültek, mindenki azt hitte, hogy Évikét is vitték, de a kislányt Emerenc elhozta és rábízta a nagyapjára, aki mindvégig azt hitte, hogy Emerenc lánya, és idővel nagyon megszerette és felnevelte Grossmannék pénzéből.
Emerenc sok időt tölt a három öreg barátnőjével, Sutuval, Adélkával és Polettel. Egyikük, Polett, a legmagányosabb, öngyilkos lesz. Ez mindenkit megráz, kivéve Emerencet, aki tudott róla.
Lassan megismerjük Emerenc életét, a szenvedéseit és tapasztalatait, amelyek ilyen furcsává formálták. Madga és Emerenc között olyan szoros viszony alakul ki, hogy Emerenc beengedi Magdát a lakásába is, ahová még a barátnői sem léphettek be. Feltárul tehát az ajtó, és a nagy titok: Emerenc kilenc macskával osztja meg az otthonát, akiket a halál torkából mentett ki. Emerenc azért él így, mert több állatát is megölték, és félti az újakat nagyon. A titkát csak Magdával osztja meg, de őt sem engedi be többé a lakásba.
Emerenc sosem gyenge, nem engedi meg magának azt sem, hogy beteg legyen, de egy tüdőgyulladás és egy agyvérzés végül a lakásába kényszeríti őt. Továbbra sem enged be senkit, de a szomszédok is és Magda is érzi, hogy baj van, Emerenc hetek óta nem jött ki. Magda végül segít, hogy erőszakkal kórházba vigyék Emerencet, aki felgyógyul a bajokból, ám amikor megtudja, hogy Magda idegeneket engedett be a lakásába, és mindenki látta, hogy milyen nyomorultul elhagyta magát, nem akar tovább élni a szégyennel és belehal a megaláztatásba. A macskái is szétszaladnak.
Emerencet az egész utca gyászolja, mindenki hálával gondol rá.
Magdát pedig gyötri a bűntudat, hogy szembe ment Emerenc akaratával és elárulta őt.
----------------
A mű nem csak a két szinte ellentétes személyiségű nő kialakuló barátságát meséli el, hanem az életvég nyomorult lelki kínjaiba is beavat. Magda ismeri legjobban Emerencet, tudja, hogy szembe megy az akaratával, lassan azzal is szembesül, hogy olyan életre mentette meg, amiben Emerenc nem képes élni a bénaság és a szégyen miatt.
A mű kérdése az, hogy szabad-e a haldokló akarata mellé állni az itt maradókkal szemben, akiket mind mardosott volna a bűntudat, ha nem tesznek semmit.
Valójában nincs jó válasz. Mert a halálra nincs jó válasz.
