II. Endre, a magyarok királya
Endre igazságos és jó király, bár kicsit könnyen befolyásolható. Gertrúdis befolyásolására indul a galíciai hadjáratra, ami alatt a hazája a polgárháború szélére sodródik. Gertrúdis befolyása miatt Petur bán egyenesen gyengének és meghunyászkodónak tartja Endre királyt. Endre valóban rosszul ítéli meg a feleségét, aki önkényuralmat gyakorol a távollétében és semmibe veszi a magyarok jogait és kisemmizi a parasztokat.
Amikor azonban hazatér Endre, mindenkit meghallgat. És bár kezdetben elvakítja a gyász és párbajra hívja Bánkot, hogy a felesége becsületét visszaadja, szép lassan megérti, hogy szeretett felesége egy velejéig romlott asszony volt, aki egy egész nemzet haragját kivívta. Endre minden nézőpontot figyelembe véve, hideg fejjel hozza meg a döntését és életre ítéli Bánkot. Bár ez fájdalmasabb ítéletnek tűnik a halálnál, bízhatunk benne, hogy Bánk jóra fordítja majd az előtte álló éveket és bölcsességgel felneveli a fiát, Somát
Gertrudis, Endre felesége, a királyné
A merániai (= német-római) királyné gögös asszony, aki mindenkit lenéz és kihasznál. Játszik az udvar embereivel, a parasztokon pedig élősködik. Még öccsét, Ottót is úgy irányítja, felpiszkálja, hogy nagy nőcsábászként csábítsa el Melindát, akit ezért eltávolíttathat a palotából, meggyengítve Bánkot. A tiszta, jólelkű és hűséges Melinda az ellentéte a velejéig romlott, mindenkit elnyomó Gertrúdisnak, aki csak játszadozik Melindával, kineveti és megalázza.
Viselkedésével és hatalmi visszaéléseivel az egész magyar nép haragját magára hozza. De végül Bánk öli meg azért, mert megtámadja.
Többen is figyelmeztették, hogy túl messzire megy, például Mikhál bán is kevélynek és elvakultnak nevezte, de ő senkire nem hallgatott.
Bár Gertrúdis sosem bánta meg romlott jellemét vagy súlyos tetteit, az emberek emlékezetében egy aljas királynőként marad meg, aki megérdemelte a sorsát, az erőszakos halált.
Ottó, Gertrudis öccse
Jellemtelen, öntelt alak, akinek semmiért sem kellett megküzdeni, ezért csak a szórakozásnak él. Az udvarban is hamar híre megy, hogy csapodár és nők után szaladgál. A botrányairól Gertrúdis is értesül és ezért elküldi a palotából, ámm előtte nem bánná, ha még elcsábítaná Melindát. Ottónak ez nem megy könnyen, mert Melinda megveti, amiért férjes asszonyokat szédít, le akarja rázni. Ottó fel is adná Melinda meghódítását, ha nem segítene jóbarátja, Biberach az elbájoló porokkal.
Ennek segítségével sikerül a csábítás, ami Ottóban csak növeli a bizonytalanságot. A kétszínű Biberach kineveti és azt mondja, hogy csak bosszúból vette rá a csábításra egy régi sértés miatt. Most azonban elhagyja, de előtte mé emlékezteti Ottót, hogy tud róla, hogy Ottó ölte meg Fülöp királyt. Ottó ezen már komolyan feldühödik és megöli Biberachot. Ezután elszökik és gyilkol egy kis aranyért, amivel az embereit fizeti le, hogy öljék meg Melindát. Megteszik és ezzel Ottó is elveszít minden pártfogót és sok ellenséget szerez. Az egyetlen embert, aki szerette, Izidórát Ottó sosem vette komolyan, így a szerelemről is lemondott.
Bánk bán, Magyarország nagyura (nádora), a legnagyobb magyar főúr
Még ellenfelei is elismerik, hogy Bánk erényes és kemény ember, nem szerencsés szembeszállni vele.
Bánk higgadt, racionális érvei könnyen meggyőzik a békétleneket . De még a szenvedélyes lázongó Peturt is sikerül lebeszélnie a lázadásról, sőt a királyné meggyilkolásáról is. Bánk saját maga is tisztában van ennek a jelentőségével.
Bánkban rövid idő alatt megerősödik a kép, hogy a királynő visszaél a hatalmával és elnyomja a magyar népet, akinek a kormányzására megbízást kapott Endrétől. Bánkot ez dühíti legjobban. Ennek ellenére képes mérlegelni a helyzetet, és a béke mellett kiállni. Szeretné Gertrúdist törvényes úton megállítani (a magyar urak ősi jogait, az ősi magyar szokásjogot megtartani vagy visszaállítani), mert Endréhez, a királyához Bánk abszolút lojális (= hűséges).
Bánk jogaiban és lelkében is igazi nemes, akit nagyon nehéz felbőszíteni. A szenvedélye és indulatai azonban megmutatkoznak, amikor arról értesül, hogy tökéletes és hűséges feleségét, Melindát a királyi udvarban erkölcsi sérelem éri. Bánk féltékeny és szinte örjöng a dühtől, amiért a feleségét bemocskolták, de mindvégig hisz Melinda ártatlanságában. Kiáll mellette és a további megaláztatások elől a birtokára menekíti Tiborccal. Túl későn teszi ezt. A királyi ház bosszúja ott is utoléri Melindát és Ottó emberei megölik. Bánknak ez a legnagyobb büntetés: szeretett Melindája halott.
Bánk karaktere a klasszikus jóember, aki nem látja a körülötte lévők romlottságát. És amikor már látja, akkor is visszatartja a lázadókat, hogy megtorolják Gertrúdis bűneit. Végül mégis ő lesz az igazságtevő, aki lesújt Gertrúdisra és Gertrúdis támadását ellen fordítva leszúrja.
(Részemről hiányolom, hogy nincs szó róla, hogy Bánknak még dolga van ebben a világban, mert ott a Fia, Soma, aki most nyilván nagyon büszke az apjára és akiben, aki által még kiteljesedhetne az élete. Hiszen a Bánk által képviselt szilárdság, önérzet és magyar büszkeség tovább élhet a Fiúban.)
Melinda, Bánk felesége
Szilárd és erkölcsös asszony, akit sem elveiben, sem házastársi hűségében nem lehet megingatnniOttó hiába hízeleg, Melinda szilárd marad. hűséges, erényes asszony
tisztességes, erényes és állhatatos. Ottó hiába hízeleg neki. Melinda megveti a csapodár Ottót, aki férjes asszony után fut.
Melinda átlát az egész uralkodócsaládon és mélyen elítéli Gertrúdist, aki csak a szórakozásnak él és mindenkit sanyargat maga körül. Melinda a tisztesség, erényesség és hűség jelképe a műban, maga a tisztaság, a romlott Gertrúdis ellentéte. Gertrúdis mindent megtesz, hogy Ottó minél előbb bemocskolja Melindát és erkölcstelenség címén el lehessen távolítani a palotából. Melindát nem is sikerül természetes úton rávenni arra, hogy megcsalja a férjét, csak úgy tudja Ottó megbecsteleníteni, hogy bedrogozza.
Bánk szenvedélyesen szereti Melindát, de megingatják a feleségébe vetett bizalmát, ezért Melindára támad. Amíg azonban Melinda a tisztességét próbálja bizonygatni, közben már rég nem esik szó a valódi bűnösökről... és ez késlelteti Bánk felismerését, hogy Melindát kellene mentenie, elmenekítenie a palotából, ahol mindenki az ellensége.
Bánk elkésik. És bár szerelméről biztosítja Melindát Ottó aljassága után is, megvédeni nem tudja. Ottó emberei jó pénzért megölik. Melinda halála Bánk legnagyobb büntetése.
Mikhál és Simon bán, Melinda bátyjai
Mindvégig érzik a veszélyt és a közelgő tragédiát, de nem mernek beavatkozni. Elvben Petur és a lázadás mellett állnak, de cselekedni és felelősséget vállalni nem szeretnének. Csendes emberek ők a háttérben, akik csak nyugodt életet szeretnének.
Petur bán, bihari főispán
Szenvedélyes és igazságos, bár kissé kemény és szélsőséges ember. A hazájában tapasztalható visszaélések
felébresztik benne az indulatot és a forrongó dühöt Gertrúdis iránt. Petur akár a meggyilkolásától sem riadna vissza, hiszen tudja, hogy valakinek meg kell állítania, különben az ország a polgárháború felé sodródik. Petur bán a békétlenek vezetője, azoké, akik nem tudják, nem akarják elfogadni Gertrúdis magyarelnyomó uralkodását. Bár Bánk sikerrel fogja vissza Petur és a békétlenek indulatait, de amikor elvonják a figyelmét a Melinda körüli ügyek, nem figyel többet a lázadókra. Ekkor sikerül Peturnak fellázítania az embereket annyira, hogy a palota ellen mennek, ahol összecsapnak a katonákkal. Peturt később hamisan vádolják meg a királynő megölésével és ezért megölik és a családját is halálra kínozzák.
Myksa bán, a királyfiak nevelője
Myksa kissé szemellenzős figura. Olyan "nem bántok senkit és akkor engem se bántanak" - típus. Inkább szemet huny a kínos dolgok felett, nem ítélkezik a királyi család dolgain. Igyekszik kihasználni a jólétet, ami megadatott neki. Ameddig csak lehet.
Izidóra, thüringiai lány (Bendeleiben Izidóra)
A nemes lelkű és naiv Izidóra reménytelenül szerelmes Ottóba. Tud a Melinda elleni csábításról, sőt ő maga akarja figyelmeztetni Melindát vagy megakadályozni Ottót, miután Biberach beszél neki a porokról. Sajnos elkésik ezzel, viszont ő az, íki Gertrudisnak beszámolhat Ottó aljasságáról.
Biberach szerint Izidóra gyönyörű és erényes, de buta.
Biberach, egy lézengő ritter
Biberach igazi cselszövő. Álnok és cinikus ember, aki mindig a saját érdekét nézi, minden élethelyzetből hasznot próbál húzni. Lenéz mindenkit és élvezettel irányítja az embereket: Ottót, Bánkot, Izidórát és mindenkit, akivel kapcsolatba kerül.
Számító, kétszínű ember, aki Ottó jóbarátjának mutatja magát, de a barátságnál sokkal vonzóbb számára, hogy berántsa Ottót a gyalázatba, az elkábított Melinda megbecstelenítésébe. Ő beszéli rá Ottót és ő adja hozzá a varázsporokat. Azt mondja, hogy a bosszújának oka az, hogy Ottó gazdagságot ígért neki, de nem teljesítette. Az igazi ok inkább a hatalomvágy. Biberach élvezi, hogy irányít és embereket kínozhat. Amikor Ottót sikerül rávenni, hogy bedrogozza az asszonyokat, máris megy Bánkhoz, hogy "figyelmeztesse".
Több vasat tart a tűzben: segített Ottónak elcsábítani Melindát, azután elárulja a dolgot Bánknak. Ő mindenképpen csak nyerhet a dolgon: ha Ottó sikerrel jár, akkor hálás lesz neki. Ha viszont Bánknak sikerül megakadályoznia a csábítást, akkor ő lesz az adósa. Ravasz és aljas húzás.
Kétszínű, cinikus és nőgyűlölő. Ez az Izidórával folytatott beszélgetéseiből jól látszik. Izidórának elmondja, hogy Ottó mire készül, de csak azért, hogy fájdalmat okozzon neki. Ezzel azonban tovább bonyolítja a szálakat.
Biberach egy igen hosszú monológban elmeséli a sanyarú gyerekkorát, hogy az anyja belehalt a szülésbe, az apja ezért verte, aztán ő megnőtt és ő verte az apját... aztán lassan kitanulta a gátlástalan manipuláció minden fortélyát. Valójában azonban semmi sem menti fel a rosszindulatú jelleme alól.
Végül eléri a vég. Amikor Ottót azzal akarja sakkban tartani, hogy ő tudja egyedül, hogy Ottó volt Fülöp király gyilkosa, akkor rosszul számít, mert Ottó nem akar tanút és megöli Biberachot.
Tiborc, paraszt
becsületes ember és csak a legvégső pillanatban megy ételt lopni a palotába, hogy éhen ne haljon a családja.
De megálljt parancsol magának még ebben a nyomorult helyzetben is, mert a becsülete nem engedi meg, hogy lopjon. Amikor Bánk a régi bajtárát fedezi fel benne és aranyat ajánl neki, Tiborc önérzetességből nem fogadja el. Azt mondja, hogy nem lenne tisztességes a többi éhező parasztok ezreivel szemben. Tiborc jeleníti meg a műben a tökéletes magyar parasztot, aki becsülettel végigdolgozta az életét, de öregkorára se jülét jutott neki, hanem rúgás, megalázás éhezés és nyomorőság. Tiborc mondja el Bánknak azokat a visszaéléseket, amiket Gertrúdis és minden hatalmasság a parasztsággal szemben elkövet. (Míg a nagyurak dorbézolnak, a nép éhezik. Magasak az adók és a királyné építkezik, miközben a parasztok megfagynak a kunyhóban. A palotánál díszes paripákat tartanak, de a parasztnak nincs lova, amivel szánthatna. A nagyurak vadászgatnak, de a parasztot egy galamb fiókáért kikötik megbotoztatni. És ha valaki panaszkodni merne, azt csak írásban teheti meg, de írni egyikük se tud.)













