Isten megkérte Jónást, hogy menjen el Ninivébe és mondja meg a lakosságnak, hogy Isten tud a gonoszságukról. Jónás ezt nem akarta megtenni, ezért elbujdosott és felszállt egy Tarsis-ba induló hajóra. A tengeren azonban viharba keveredtek és Jónásra terelődött a gyanú, hogy miatta tört ki a vihar. Jónás vállalta, hogy miatta van és azt kérte, dobják a tengerbe. (Gondolom szombat lehetett, ezért nem ugrott be magától, ugyanis a hithű zsidók nem dolgoznak szombaton.) A tenger örömmel fogadta Jónást, mert rögtön megnyugodott és a vihar elült. A hajó legénysége áldozatot mutatott be Istennek, Isten pedig küldött egy nagy halat, ami elnyelte Jónást három napra.
Arról nincs szó a Bibliában, hogy miért nem fullad meg vagy hogyan kerül ki a halból, de Isten újra megkéri, hogy menjen Ninivébe és ijesztgesse a jónépet. Jónás ezúttal elmegy Ninivébe és mondogatja a lakóknak, hogy "Még negyven nap és Ninive elpusztul!" Erre az emberek böjtöt hirdetnek és zsákruhát öltenek. A király és a főemberek elrendelik Ninivében, hogy: "Öltsön zsákruhát ember és állat és harsány hangon könyörögjön az Istenhez!"
Természetesen ez tetszik Istennek, ezért nem törli el Ninivét is a föld színéről.
Jónás a városon kívülre letelepedve várta Isten pusztítását, nagyon szenved a tűző napon és immár sokadszor itt is majdnem meghal. Csalódott, hogy elmarad a beígért ingyen cirkusz.
Isten egy tököt növeszt (régebbi fordításokban ricinus növényt), hogy árnyékot adjon a csalódott Jónásnak. Másnap azonban egy féreggel megrágatja a növényt és leszárítja, amin Jónás tökre kiakad. Isten pedig azt mondja neki: "Bánkódsz emiatt a növény miatt, holott nem te nevelted, nem gondoztad.... és én ne kegyelmezzek Ninivének a nagyvárosnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?"
És a történetnek itt vége szakad.
----------------
(A cethal szó a Bibliában csak az Újszövetségben van leírva, de ez a sztori még az Ószövetséghez tartozik.)
Babits egy kis fantáziával megtoldva megírta a történetet, erről itt olvashatsz:
Jónás könyve vers
van idevágó, szép szólásunk is: