3387
Csokonai Vitéz Mihály:
Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!
Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.
Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
Fizetek csókjaidért.
– benne van a NAT2020 A 6.-os szobros tankönyvben –
Könnyed zeneisége miatt a rokokóköltészet csúcsteljesítményének tartják.
Műfaja dal, azon belül virágének. Virágének = szerelmes dal.
Vidám, könnyed, epekedő, bókoló.
A tulipán a lány, a nő jelképe, egyben metafora is. Itt a versben a lány a költő vágyainak tárgya.
"A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!"
A költő szenved, mert nem tudja, hogy szerelme viszonzásra talál-e.
A seb a szerelmi vágy metaforája, az "írja" itt azt jelenti: gyógyírja. Tehát a szerelmemnek az jelent megnyugvást, ha viszonozza a lány.
"Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz"
A költő hölgye szemét, ajkát magasztalja. A szemek ragyogása és az ajkak harmatozása a viszonzásról árulkodik. A lány is vágyakozva tekint a költőre. a "hajnali tűz" az ifjúság lobogását, a fiatalság életerejét, élni vágyását fejezi ki.
"Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
Fizetek válaszodért."
Nem tudjuk, hogy mire kérte a "szeretője", de úgy sejtjük, hogy a szerelem viszonzásáról van szó. A "szerető" itt azt azt jelenti, hogy az az ember, aki szeretetet, szerelmet érez a lány iránt.
ambrózia: az örök fiatalság isteni tápláléka
A költő azt mondja, hogyha viszontszereti őt a lány, akkor ezer fiatalító csókkal hálálja meg. Örökké fiatalok és boldogok lesznek., akár a görög istenek.
gyönyörködtető jelzők: "gyönyörű, kis", "hajnali", "angyali"
metaforák: tulipánt (= nő, lány), sebemnek (= szerelmi vágyamnak)
megszemélyesítés: a szerelem "tüze bánt", ajkad "ezer gondot elűz"
kis színes rokokó képek: "Gyönyörű kis tulipánt!", "Eleven hajnali tűz", "Ezer ambrózia csókkal"
a zenei hatást fokozzák a sokszor 3-4 szótagra kiterjedő rímek
-------------
Csokonai korában még a csók szó is tiltott volt, ez a vers kifejezetten pajzán (erotikus), egy érzéki szerelemről szól. A szemek ragyogása érzékiséget fejez ki, az ajkak harmatozása egyértelműen szexuális utalás.
Csokonai 10 kerek évig csiszolgatta a verset, míg minden jambus meg trocheus a helyére került. Közben a szerelem, a nő, akihez a vers szól, többször cserélődött, ezért sem érezhető a versben a kötődő lelkiség. Azt tartották Csokonairól, hogy "azért szeretett, hogy énekelhessen", tehát azért kereste a szerelem lehetőségét, hogy ihletetten verselhessen.
A vers azért igazán nagy durranás, mert 1793-tól 1803-ig írta – a magyar nyelvben a rímelős versek csak 1780 táján kezdtek hódítani.
