24120
Egy őszinte és ártatlan kisfiú rácsodálkozása a világra és az elpazarolt emberi életekre.
Az író meséje teljesen eltér a klasszikus meséktől, de tele van klasszikussá vált képekkel és szállóigékkel, bölcsességekkel. Elsősorban felnőtteknek szóló mese.
ANTOINE DE SAINT-EXUPÉRY - A KIS HERCEG
Tartalom:
Az író egy hatéves kori rajzáról mesél, ami egy óriáskígyót ábrázolt egy álló elefánttal a hasában, amitől úgy tűnt, mintha egy kalapot rajzolt volna. A felnőttek nem értették a rajzát (nem értették a gyermeket). Azt tanácsolták a felnőttek, hogy ne rajzoljon, inkább tanuljon. Ezért aztán megtanult repülőgépet vezetni. Egyszer kényszerleszállást hajtott végre a Szaharában, nehéz helyzetében magányosan, kevés ivóvízzel. Nagyon gyorsan kellett megoldania a repülőgép szerelést, hogy életben maradjon. Ekkor találkozott a kis herceggel. (Aki valószínűleg egy látomás volt az író gyermeki énjéről a forróságban éhezve töltött pár nap alatt.)
A kis herceg azt kéri az írótól, hogy rajzoljon neki egy bárányt. Az író előbb lerajzolja az elefánttal teli óriáskígyót, amit a kis herceg egyből felismer, majd újra kéri a bárányrajzot. Az író több rajzot is készít, mire az egyik elnyeri a kisfiú tetszését. (Már nehezen találja meg a hangot a gyermekkel, a gyermeki énjével.)
A kis herceg elmondja, hogy egy nagyon pici bolygón lakik, ahol vannak jó és rossz növények. A majomkenyérfák rossz növények, mert nagyon gyorsan megnőnek és a gyökereikkel kilyukasztják a bolygót. Ezért a kis herceg minden reggel gondosan kigyomlálja a bolygóját. Van egy rózsája is, aki nagyon érzékeny és a kis herceg nagyon szereti és a virág is őt.
Az író szerel és alig figyel a kis hercegre, aki azért megharagszik és sírni kezd. Erre az író kicsit jobban odafigyel rá, és a kis herceg tovább mesél. Van három vulkánja is, amiket rendszeresen kitisztít. (Az egyik nem működik). Igazából a bolygó egy háznak, a kis herceg otthonának felel meg, kerttel, kéménnyel.
Egy nap a kis herceg elindul, hogy megnézzen néhány bolygót a környéken. Művelődni szeretne és megtudni, hogy mivel foglalkoznak az emberek. (Mindenki egyedül van a bolygóján, be van zárva a saját gondolataiba és mindenki magányos.)
Először a király bolygójára érkezik, aki csak parancsol, de nem gondolkodik és nincs értelme annak, amit csinál. Azután a hiúhoz látogat el, aki csak önmagával törődik, és minden mozdulatáért dicséretet vár. Azután az üzletember bolygója következik, aki folyton fontoskodik, időzavarban van és más számára értelmetlen dolgokkal foglalkozik. A következő bolygón az iszákost ismeri meg a kis herceg, aki nem tud a tetteire magyarázatot adni. Azért iszik, mert szégyelli magát. És azért szégyelli magát, mert iszik. Azután a saját gondolatok nélküli lámpagyújtogató következik, akinek nincs egyénisége, csak teljesíti a parancsokat. Ezután a geográfus bolygójára érkezik, aki örül neki, mert a kis herceg bolygóját is feljegyezheti, de csak a maradandó dolgokat jegyzi fel, ezért a kis herceg szembesül vele, hogy a rózsája múlandó. Lelkiismeretfurdalása lesz, hogy magára hagyta. A geográfus tanácsára a Föld nevű bolygó felé indul. (A Földön a kis herceg ugyanezt a magányt tapasztalja meg mindenkinél.)
A kis herceg a Földön találkozik a kígyóval, aki felajánlja, hogy ha a kis herceg visszavágyik, akkor segít neki, de ahhoz meg kell marnia. Mindketten értik, miről van szó: meg kell halnia, meg kell válnia emberi lényétől ahhoz, hogy hazatérhessen.
A kis herceg találkozik egy virággal, amelyik nem olyan, mint az övé, felkapaszkodik egy hegyre, hogy körülnézzen, de csak további hegyeket lát. Megismeri a visszhangot. Azután egy rózsakertbe ér, ami tele van olyan rózsákkal, mint az övé. Eddig azt hitte, hogy csak egyedül neki van rózsája a világon. Úgy éri, hogy nem is olyan gazdag, mint hitte, hiszen a vulkánja is egészen pici ezekhez a hegyekhez képest, ami a Földön van. Sírni kezd. (Ez a szomorúság és elbizonytalanodás, az alacsony egzisztenciális önértékelés már felnőtt dolgok.)
Ezután a kis herceg találkozik a rókával, aki elmondja, hogy azért lesz egyik rózsa fontosabb a többinél, mert időt vesztegetünk rá, és azután egy láthatatlan fonállal kötődünk hozzá. Minden olyan mint a többi száz meg százezer, amíg meg nem szelídíted. A róka azt mondja: "felelős vagy azért, amit megszelídítettél". Barátságot kötnek.
A róka tehát megtanítja a kis herceget arra, hogy az életnek a kapcsolatteremtés, a szeretet útján lesz értelme.
"Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos, a szemnek láthatatlan."
A kis herceg röviden beszél a váltóőrrel, azután a kereskedővel, aki szomjoltó labdacsokat árul, hogy ne kelljen az embereknek időt vesztegetni az ivásra. (Ez a nézőpont korunk szlogenjeként hat. Azon dolgozunk, hogy ne kelljen élni, hanem legyen idő dolgozni.)
Egyre a róka szavai járnak a kis herceg fejében, hogy "ami igazán fontos, a szemnek láthatatlan".
Az íróval már nyolc napja beszélgetnek, a vizük elfogyott, kutat keresnek, mert "minden sivatagnak rejtenie kell egy kutat". Hajnalra meg is találják a kutat. A kis herceg azonban nem akar már az íróval menni, csak hazavágyik a rózsájához.
Tudja, hogy nem térhet haza ebben a testben a saját bolygójára (a csillagára), ezért találkozik a kígyóval. Erre az útra az író is elkíséri a kis herceget, aki azonban elengedi az író kezét és egyedül lép a kígyóhoz.. "csak egy sárga villanás a bokájánál".
Az író szomorú a kis herceg távozása miatt, és pontosan lerajzolja nekünk azt a tájat, ahol találkoztak, hogy ha arra járnánk, ráismerjünk.
A kis herceg halála jelképes. Most már elhagyhatja a Földet, visszatérhet a bolygójára, megtanulta, hogyan kell élni. Nagyobb bölcsességre lelt, mint a legtöbb ember egész életében.
