701
Középkori történeti műfaj.
kronosz = idő (görögül)
khronikosz = idő szerinti (görögül)
A krónikát (évkönyvet) lejegyző krónikások általában egyházi emberek voltak, nem törekedtek a valóság pontos, tényszerű ábrázolására.. A leírtak időrendiségében is vannak eltérések, az események megnevezése is sok helyen pontatlan, keverhető vagy az események meseszerű, megtévesztő leírása teszi megkérdőjelezhetővé vagy hiteltelenné a lejegyzetteket. Jellemzően a krónikákban nincsen magyarázat vagy következtetés, csak a történetek.
Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungaroruma műfajilag inkább a krónikához sorolhatók. Tartalmuk szerint azonban ezek tartalmazzák a legtöbb támpontot az őstörténetünkhöz.
A Képes Krónika 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására. Egy kéz kalligrafikus írása latin nyelven, tehát már bőven keresztény befolyásra, Szent László lovagkirály uralkodásától kezdődő történet, szó sincs benne a valódi származásról vagy a magyar őstörténetről. A művet vélhetően Kálti Márk készítette, másolta vagy jegyezte le szövegét a kapott utasításoknak megfelelően. Sem az írott szöveg, sem a képi illusztrációk nem készültek el teljesen. Később valamennyi nyakunkra települt uralkodó kitépette a neki nem tetsző részeket, így a megmaradt történet erősen hiányos.
A székely eredettörténetről mesél Atilla utántól a Csíki székely krónika.
