486
A szólás egy átvitt értelmű állítás, utalás, egy jelenség képszerű megjelenítése.
A szólások legtöbbször egyetlen szóval is könnyen helyettesíthető több szóból álló, színesen túlzó megfogalmazások.
Például:
"hajítófát sem ér" = értéktelen
"pálcát tör felette" = ítélkezik
"megáll benne az ütő" = meglepődik
"szöget üt a fejébe" = elgondolkodtatja
"elveti a sulykot" = lódít, nagyobbat mond
"zöld ágra vergődik" = boldogul
"pünkösdi királyság" = rövid jólét
stb.
A szólások mindig folytatható, nyitva hagyott utalások vagy hasonlatok, metaforák, amikkel utalunk valamire. Azért állják meg a helyüket, mert az ember fejben befejezi őket. Önmagukban nem fejeznek ki egy igazságot vagy népi bölcsességet, csak utalnak rá.
Jellegzetes szólásaink:
Majd ha fagy.
Fabatkát sem ér.
Veszett fejsze nyele.
Fűt-fát ígér.
Láttam én már karón varjút.
A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.
Meg van kötve a keze.
Hoppon marad.
és a többiek...
Közmondások meghatározása, felismerése
