395
Volt egy ember és annak két kutyája. Az egyik kutyát vadászni tanította meg, a másikat házat őrizni. Amikor a vadászkutya vadászatra ment, a zsákmányból kellett adnia a másiknak is. Szidta is a házőrzőt, hogy míg neki zsákmány miatt kell fáradoznia naphosszat, a másik csak a házat őrzi, s mégis meg kell vele osztania, amit fogott, az ő eredményeiből él az is. Erre a házőrző kutya azt mondta:
– Ne engem kárhoztass, a gazdánk az, aki nem munkára nevelt, hanem arra, hogy mások munkájából éljek.
Aiszóposz története arra mutat rá, hogy a gyermeki jellem formálódásában nagy szerepe van a szülőknek. Nem a gyermek hibája az, ha a szüleik könnyelműségre nevelik őket.
