211

Mikkamakka

Utoljára módosítva: 2023-04-30 13:25:44

- a tankönyv alapján -

Egy szorgos földművesnek volt egy jó lova. Együtt dolgoztak télen-nyáron hajnaltól napestig. Nyáron megművelték a földet, télen pedig a tűzifát hordták haza. Évek teltek el így, míg egyszer a lovacska úgy döntött, hogy nem dolgozik tovább az embernek, hanem világgá megy. Útja során más állatokkal találkozott, akiktől megkérdezte, hogy: "mondd meg nekem emberségből, hogyan élsz meg ember nélkül?"
A vadmacska elmondta a lónak, hogy egerészik az éjszakában és a denevért is elkapja, ha megéhezik. A gólya a mocsárvidéken él, békát és rákot eszik. A róka a vendéglős csirkéit lopja.... de ő segít is a lónak (mert tájékozott), elirányítja egy nagy zabtáblához, ahol a ló jóllakhat és másnap is ehet. Negyednapra azonban learatták a zabot, ezért a ló éhen maradt és inkább hazamant a gazdájához és újra munkába állt nála.
A mese tanulsága: "a magad szemével láttad, hogy munka nélkül csak ideig-óráig lehet élni"
--------
Az igazi kérdés az, hogy a biztonságot választod (amiben irányítják az életedet és kihasználnak) vagy be mered vállalni a tökbizonytalan szabadságot?
A ló azért vesztes a történetben, mert már annyira lemondott a természetes ösztöneiről, hogy nem találja a helyét a természetben. A valóságban azonban a ló nagyon is jól feltalálná magát, bőven találna élelmet a mezőn legelészve és télen a hó alatt is és baromira nem menne vissza dolgozni. És a többi állat se menne vissza az állatkert börtönébe, hogy magára zárja a rácsot és lemondjon az életről egy kis tápért...
Ez egy orosz mese, a kötelességtudatot és a munkaszolgálatot dicsőíti.

Vörös Ördög

Utoljára módosítva: 2023-04-30 14:08:43

1.
megbocsátó = gazda (a földműves)
tájékozott = a róka, mert tudja, hogy a ló mit eszik és hol talál élelmet, miközben a ló maga sem tudja
lázadozó = a ló

2. A ló egy hétig se volt távol, szóval a gazda akár heverészhetne is ezalatt, de bizonyára azt kell gondolnunk, hogy az időt keserves munkával töltötte, mert nem volt segítsége. Biztosan hiányzott neki a ló, mert így egyedül kellett megművelnie a kemény földet vagy hazacipelnie a terményt. (Nyár van, hiszen nő a zab)

3. Csak a rókával volt értelme találkoznia a lónak, mert az előre lendítette a történetet. De végülis akkor is hazament volna a ló, ha senkivel sem találkozik, mivel éhezett.

4. Mit mondhatott volna még a gazda:
- Te szerencsétlen, jellemtelen, megalkuvó kis nyavalyás, mi a jó életért jöttél haza? Hiányzott az ostor?

5. A gabona nyomtatása azt jelenti, hogy a patás állatot a gabonán járatták és kitapostatták (kinyomtatták) vele a gabonaszemeket a kalászból. Aa gabonát csépeléssel is ki lehet nyerni a kalászból. Ez nagyjából azt jelenti, hogy bottal ütik a száraz kalászt, hogy kiperegjenek a szemek.

6. A lovacska önző embernek hiszi a gazdáját a mese elején, ezért megy világgá, nem akar dolgozni az embernek. A mese végére azonban rájön, hogy annyira önállótlan és nyomorultul ostoba, hogy... ja nem. A mese végére belátja, hogy az ember mellett magáért is dolgozik és a szabad és bőséges élet helyett inkább a napi robotolást választja csekélyke juttatásért, mint egy rendes orosz lovacska.