14203
A csinovnyik ízes szép orosz kifejezés, semmihez sem értő aktatologatót jelent. Jellegzetes figurája az orosz novelláknak, a kiszolgáltatott kisember megjelenítője, Gogol is kedvelte.
Már a cím elárulja, hogy mit várunk-kívánunk-áhítunk mi olvasók az utolsó percig, de nagyon.
A novella története annyi, hogy Ivan Dimitriv Cservjakov (a csinovnyik) marha nagy szertartásossággal felöltözködik, azután jól színházba megy. A nézőtéren egy kopasz tábornok ül előtte és Cservjakov nagy váratlanul tüsszent egyet a tábornok fejére. Bocsánatot kér, amit a tábornok elfogad, nem is érdekli a dolog. Cservjakov viszont úgy éli meg, mintha visszavonhatatlan sértést követett volna el, ez a rögeszméje lesz és lassan összemegy a teher alatt. Napokon át üldözi a tábornokot az újabb és újabb bocsánatkéréssel, még a felesége is biztatja erre. Végül a tábornok már nem bírja tovább Cservjakov hülyeségét és elküldi az anyjába. Ezt Cservjakov nagyon a lelkére veszi, hazamegy szép egyenruhájában, végignyúlik a díványon megsemmisülve és meghal.
A mű olvasásának hatására nem azt kellene érezned, hogy elkeféltél egy órát az életedből (olvasással, anyázással és undorral), hanem azt kellene mélyen átérezned, hogy Csehov megrázó művében a társadalmi hierarchia bénító ereje jelenik meg, valamint azt, hogy Cservjakov halála megrendítő és tragikus, mivel valójában nem is volt bűnös. Nem érdemelte ezt.
Mint ahogy Te sem, hogy el kelljen olvasnod.
Érdekesség, hogy a "cservjak" férget jelent, Csehov ezzel is kifejezte a véleményét erről a szolgalelkű embertípusról.
--------
Tolsztoj Ivan Iljicse a halála előtt felismerte, hogy az életét feleslegesen élte szolgasorban, míg Cservjakov nem tanult az esetből.
