2648
Csongor
A mű központi szereplője, az ember, aki a történetben a boldogságot és szerelmet keresi, követi. Szimbolikusan Csongor az örök kereső, az ideálok után vágyakozó ember.
Nem egy klasszikus sárkányölő hős, a mű jelentős részében alszik. Sokkal inkább álmodozó, mint aktív. De kitartó az elhatározásában, hogy megtalálja szerelmét, Tündét.
Egyetlen hősi pillanata az, amikor átveri az ördögfiakat és megszerzi tőlük a varázstárgyakat.
A szolgálatába álló Balgának nincs jó dolga mellette, mert nem veszi komolyan és sokszor igazságtalan vele, cserben hagyja.
A műben szinte sodródik az eseményekkel, úgy éri el a boldogságot, hogy azt nem igazán érdemelte ki.
Tünde
Tünde a műben a boszorkány ellentéte, a jóság és tisztaság megtestesítője. Az égi szerelem, a tökéletesség szimbóluma. A szereleméért, Csongorért még az örök életről is lemondana. De végül erre nem lesz szükség,mert együtt költöznek Tündérhonba.
Ebben a történetben mindenki egy kicsit butácska, Tünde is könnyen befolyásolható, Mirígy könnyedén megtéveszti.
A Tünde név Vörösmarty névalkotása a tündér szóból.
Ilma
Tünde szolgálója, aki eredetileg Böske néven Csongoréknál szolgált, de Tünde tündérré változtatta, hogy szolgálja őt és hogy híreket mondjon Csongorról.
Az ő szereleme Balga, akihez kezdeti földi létében nem ment hozzá, hanem elhagyta. A történet során feszült a kapcsolatuk, de Balga eleget szenved az asszonyért, ezért Ilma végül a földi életet választja és visszatér a földi életbe Balga mellé.
Balga és Ilma a földi szerelem, a realitás képviselői.
Balga
Az egyszerű, józan paraszti eszet képviseli. Erősen kötődik a földhöz: földműves és a földön lévő jeleket is ő veszi észre.
Alázatos, szívesen szolgálja Csongort... az ő szerelmi beteljesülésében jobban hisz, mint a sajátjában. De ő is a szerelmét követi, Ilmát. Nagy segítséget jelent Csongornak, mert rendszerint átsegíti a nehéz helyzeteken. Önzetlen és ezért nem vár viszonzást. Csongor sokszor igazságtalan vele és rajta vezeti le a dühét.
Balga a földi lét örömeit, élvezetét és erejét is megjeleníti. Egyszerű ember, aki a humort hozza a történetbe.
Beszélő név: Balga = balgatag =bolond, együgyű
Mirígy
gonosz boszorkány, a történet szálainak mozgatója. Összetöri a boldogságot, szétválasztja a szerelmeseket. Rosszindulatú, ármánykodó, hazug, öreg és csúf.
Képes a távolba és a jövőbe látni, tud varázsolni és kővé válni.
Mirígynek az a célja, hogy az aranyalmafát megszerezze, és az aranyalmáktól megfiatalodjon.
Terve meghiúsul.
Ördögfiak
Kurrah, Berreh és Duzzog. Egy ideig csak rosszalkodnak. azután tévedésből megeszik a boszorkány lányát, aki róka képében termett elébük. Ezért Mirígy elátkozza őket: manókká változnak és az örökségükön, a varázstárgyakon sem tudnak megosztozni. (A varázstárgyakat csellel megszerzi Csongor, később pedig tönkremennek.)
Az ördögfiak elég együgyűek, könnyen befolyásolhatóak. Kurrah a boszorkány szolgálatába áll félelemből. A mű végére azonban már képesek felülkerekedni Mirígyen és megkötözve átadják Tündének.
Kalmár
Az anyagi gazdagságot hajtja. A kapzsi, pénzéhes, csak a haszonnal törődő kereskedő, jellemtelen és bármire képes a vagyonért.
Kineveti Csongort, amiért nem a pénzzel foglakozik.
A második találkozáskor a Kalmár elszegényedett és nyomorult. Elvesztegette az életét a pénz hajszolására.
Fejedelem
A hatalmat hajszolja. Az első találkozáskor a világot akarja uralni, de a túl nagy hatalom oda vezet, hogy elárulják, megbuktatják.
Tudós
A tudás megszállottja. Ő is egy olyan életutat jelenít meg, ami nem vezet sikerre. A tudós állandóan elméletekbe bonyolódik, új és újabb kérdéseken filozofál és a mű végére ebbe beleőrül.
A három vándor szerepe annak megmutatása, hogy sem a gazdagság, sem a hatalom, sem a tudás megszerzése nem teljesítheti be az életet. A boldogság a szerelemben és az emberi kapcsolatokban található meg.
Ledér
Ledér a prostituált, annak az embernek a megtestesülése, aki a legjobban kihasználnak. Tévedésből nem Csongort csábítja el, hanem Balgát, ezért Mirígy terve meghiúsul.
--------
