6746
Ez a mű nem olyan, mint Dosztojevszkij egyebei a zavarodottan elkövetett, ámde jogosnak hitt gyilkossággal, ami után a főhős lelkiismeret-furdalása és további kínlódás következik... valamint a szereplők sorsa a regény végén a homályba vész....
...ja, de. Ez is pont ilyen.
Tartalom:
A jómódú és öregkorára lényegében kiégett nárcisztikus pszichopata, Fjodor Pavlovics Karamazov két feleségét is halálba kergette viselkedésével. Az első mesés házasságból született Dimitrij, a másodikból Ivan és Aljosa. Fjodor, miután rokonokra bízta a fiai felnevelését, tovább duhajkodott.
A mű elején a 28 éves Dimitrij érkezik apja városába egy kis anyagi támogatásért, az anyai örökséget szeretné kikérni. Mivel kölcsönösen gyűlölik egymást, sőt a többi fia is utálja Fjodor Pavlovicsot, ezért ő Aljosa tanítómesterét kéri meg, hogy segítsen rendezni a konfliktust vagy segítsen elküldeni elsőszülöttjét a redvás pi....pi... piramisokhoz, melegebb éghajlatra.
Miközben trágár módon ordítoznak egymással a kolostorban, kiderül, hogy Dimitrij anyai örökségét apu már odaígérte annak a repedtsarkú Grusenykának, akire Dimitrij is hajt, és közben egy harmadik férfi kitartottja.
Aljosa már épp kezdene zavarba jönni a családja viselkedése miatt, amikor Zoszima sztarec, a tanítója, váratlanul Dimitrij elé térdel, mert lenyűgöző látomást lát arról, hogy mennyit fog még Dimitrij szenvedni.
Szegény jótét lélek pedig épp most üzeni meg Aljosával, hogy felbontja az eljegyzését Katyerinával, akitől ellopott 3000 rubelt, amiből a repedtsarkú meseutazását akarta finanszírozni. Katyerina Ivanovna egy sikkasztással vádolt alezredes lánya, szóval már amúgy is nagyon mocskos volt ez a pénz. Ettől függetlenül Aljosa épp összeboronálná a fiatalokat, ha nem a másik testvérrel, Ivánnal kapná rajta éppen Katyerinát.
A közben tovább marakodó Dimitrij majdnem megöli az apját Grusenyka miatt, de végül csak fellöki.
Aljósa és Iván vallási vitába keverednek, de végül Zoszima sztarec hal meg, mert elérkezett az ideje.
Aljosa bánatában elmegy Grusenykához és jó barátságba keverednek.
Dimitrij végre elhatározza, hogy megöli az apját, csak előtte még férfiaskodik kicsit Grusenykánál. Meg is érkezik a lányhoz borral és jó falatokkal, és épp a jövőt tervezgetik, amikor kattan a kezén a bilincs, mert a rendőrség az apja megölésével vádolja.
Miközben a rendőrök már eldöntötték, hogy Dimitrijt ültetik le a gyilkosságért, Ivánnak bevallja a gyengeelméjű féltestvére, Szmergyakov, hogy ő gyilkolt, mert Ivan sugallatára "egy lelketlen világban az erkölcs is funkcióját veszti", ezért minden megengedett. Ivan éppen a magvas gondolatokon tipródik, mikor Aljosa érkezik a hírrel, hogy Szmergyakov felkötötte magát, mert félt a büntetéstől.
Apjuk halálával a Karamazov testvérek mind lelkiismeret-furdalást éreznek.
Egy túltolt tárgyalás következik, Dimitrijt a bulvársajtó szívtipróként, az ügyészek pedig alattomos apagyilkosként állítják be. A köznép alig várja Dimitrij bukását, amikor Ivan elmondja, hogy Szmergyakov ölt és igazából ő volt a felbujtó. Tehát végül győz az igazság.... ja, nem. Győz a rendőrállam, amely nem tűr ellentmondást. Katyerina egy levelet lobogtat, amelyben Dimitrij azt írja, hogy attól fél, hogy egyszer megöli az apját. Ezért minden vallomás és bizonyíték ellenére Dimitrij újra bűnösi szerepbe kerül és száműzik Szibériába. Katyerina Ivánnal tér haza, de előtte megígéri Dimitrijnek, hogy kijuttatják a börtönből és Grusenykával majd Amerikába is kijuttatják.
-----------
A züllöttt Dimitrij a felelőtlen hazudozó apjának a másolata.
Aljosa a báránylelkű fiú, aki az erőszak elől kolostorba menekül.
Ivan a kettő között van, próbálna haladni, felépíteni az életét, de ő maga is inkább csak őrlődik a családja miatt.
Mindnyájan az emberség különböző szintjeit képviselik.
A mű fő filozófiai kérdése, hogy megölhető-e egy olyan személy, aki nagyon súlyos károkat okoz a családjában és a környezetében.
A válasz az, hogy nem...
hogy nem mindegy, hogy melyik országban vagy, mert sokban fejvesztéssel vagy börtönnel büntetik az ilyesmit.
Mindenképpen ide kívánkozik nekem még az a nagy filozófiai kérdés is, amit nem szoktak feltenni a könyvvel kapcsolatban, hogy elítélhető-e teljesen ártatlanul egy amúgy az apja által totál megnyomorított és tönkretett ember, aki még csak nem is ölt, pedig kellett volna.
A szülőgyilkos csemetéknek amúgy alig 25-30 százaléka bánja meg vagy vehető rá arra, hogy azt mondja, hogy megbánta a bántalmazó szülő megölését, a többi a legnagyobb megszabadulást éli át. Nem véletlenül. A szörnyeteg szülő a legnagyobb hatalom. Úgyhogy azt legyőzni a legnagyobb dicsőség.
Ne feledd azonban a következő bölcsességet: Szabad élet csak akkor vár, ha nem börtönben ülöd le.
A jogosnak érzett gyilkosság, aztán az ép elmét felőrlő lelkiismeretfurdalás a témája a másik híres Dosztojevszkij műnek is, melynek címe:
Bűn és bűnhődés
