1085
Holden leginkább éretlen. De fontos, hogy nem a balhéi miatt rúgták ki, hanem azért, mert hiányzott, nem tanult és ezzel lehúzta az iskola hírnevét.
A srác viselkedése nem "antiszociális és pszichopátiás személyiségre utal", hanem egyszerűen lázadó kamasz. És nem a "társadalmon kívüliség személyiségromboló hatásaiban" sínylődik, hanem képtelen motivációkat találni és a saját lábára állni, mert nem nőhetett fel. Toporzékoló gyerek maradt.
Rendkívül éretlen személyiségre és az önismeret hiányára vall az, hogy a srác 17 évesen k.rvázni akar. A világon semmi tartás nincs benne (- apahiány). Szánalmas, céltalan, motiválatlan figura. A szülők súlyosan elhanyagolhatták. Középső gyereknek lenni a legrosszabb, mert neki jut a legkevesebb figyelem. Az első gyerek még kap odafigyelést a legkisebb meg aranyos, középen viszont az a legnagyobb szerep, hogy 'segíts már a kisebbnek!'.
Holdenre nem igazán figyel oda a karrierista apja, lényegében pénzzel akarja betömni a száját, hogy ne kelljen az apai szerepet-felelősséget vállalnia. (Holden a tanáraiban apapótlékokat keres.)
A szülőkhöz nem lehet kötődni, apu lényegében nem létezik, anyu pedig retteg az érzelmi bizonytalanságban (minden kis neszre riad), ő is magányos, nincs senkije, csak a gyerekei, akik szintén törődésre éhesek.... nem tud jól szeretni, odafigyelni. Holden csak a testvéreihez kötődhet, mivel nem nőhetett fel, ezért jobban kötődik a kisebb testvéreihez.
Nem nőhetett fel = apu nem segítette azzal az önbecsülését, hogy éreztette volna vele: "Hiszek benned fiam"... ahol ez nem történik meg, a gyerek személyisége éretlen marad)
A báty csak könyvek formájában van jelen, ezért Holden kellene legyen a falkavezér a testvérek között. Amikor azonban az öccse meghal, akkor összeomlik, mert végleg eltörik benne a kötődés képessége. Ezután képtelen rá, hogy elmélyítse a kapcsolatait vagy átadja magát egy szerelemnek vagy barátságnak, frusztrálttá és kiszolgáltatottá teszik az érzelmek. Két dolog volt biztos az életében: a húga és az öccse és most az egyik elveszett.
Teljesen érdektelen dolgokról beszél és mindent azzal fejez be, hogy "meg minden" - mintha azt akarná mondani, hogy esküszöm érzek valamit, vannak érzéseim, legyenek már!
Valójában nem történik vele semmi. Pedig amikor kicsapják és haza se várják még, rengeteg pénze van, igazán kalandozhatna valamit vagy akár ki is találhatná az életét, de egyikre sincs képessége, készsége.
Csak a húgában bízik meg, de valójában senki sem talál a világon, aki nem ítéleteit hangoztatja neki. Ő a problémás fiú és ezt a szerepet már nem is igyekszik levetkőzni. A szorongása közben nő, ettől még zárkózottabb lesz, ami miatt viszont a társai lesznek távolságtartóbbak. Lassan azonban annyira eltávolodik az érzéseitől, hogy a szobatársával való verekedés vagy a szállodai 5 dollárral átverés és megverés nem is nem érintik meg igazán, ezeken nem rágja magát később. Mégsem hideg (nem szociopata) személyiség, hiszen szeretettel rajongva gondol a testvéreire, szerelmes is és nem is képes nem érzelmi alapon szexelni. Nagyon nincs érzelmi egyensúlyban, de nagyon is vannak érzelmei, amikor a társairól beszél és többször is jól kifejezi, hogy mennyire tele van hiánnyal. Nyilván ezeket a hiányokat foltozgatja az álmodozással.
Az alkohol vagy a dohányzás nem mint feszültségoldó eszközök jelennek meg, inkább szokás, amit a környezetében látott, például az apjától vagy a tanáraitól!
Holden elesettségét, erőtlen útkeresését az oldaná meg, ha minél előbb találna egy motivált apafigurát, aki hisz benne és akiről példát vehet és egy érzelmileg kiegyensúlyozott, gondoskodó anyafigurát (nagymamát), aki begyógyítja a hideg otthoni légkör ejtette sebeket.
( a tíz éves lány azt mondja: "csak elszívtam egy cigit, hogy tudjak aludni", erre anyu: ez nem jó, de jó éjt. - semmilyen odafigyelés nincs otthon)
A magány attól szűnik, ha tartozom valahová. Először egy biztonságos otthonhoz tartozom, ahonnan elindulva magabiztosan élem az életet, mert mindenben meglátom a lehetőséget.
