18047
.
Rövid tartalom:
Jókai Mór - Az arany ember------------
Olvasónapló:
Első rész – A Szent Borbála
I. / 1. A Vaskapu
A Vaskapu-szoros (amely valójában 4 szoros egymásutánja a Dunán, Európa legnagyobb szorosa) eredetileg a Magyar Királyság legdélibb határpontja volt a Duna mentén, ma Szerbia és Románia természetes határának nagy részét alkotja. Az 1820-as években, amikor Az arany ember kezdődik, nehezen hajózható, veszélyes Duna-szakasznak számított.
I. / 2. A Szent Borbála és utasai
Brazovics Athanáz komáromi kereskedő hajója, a Szent Borbála megy a Dunán felfelé, a partról 72 ló húzza.
Tímár Mihály (hajóbiztos és arany ember) a 13 éves Timéával beszélget, amikor Fabula János kormányos jelzi, hogy a viharban a hajó felé tart valami nagy dolog. A viharban elszabadult egy vízimalom, és az ütközés elkerülhetetlennek tűnik a keskeny szakaszon, mert nem tudják kikerülni. Tímár Mihály hat legénnyel csónakba száll, hogy valahogy megoldja a helyzetet.
I. / 3. A fehér macska
A malmot Tímár ötletével elterelik: egy kampós kötelet dob a malomkerékre, ami feltekeredik és eltéríti a közeledő malmot a sziklák felé.
Közben a hajóról egy Trikalisz Euthym nevű utas (aki Timéa apja) távcsővel figyeli, hogy egy török gálya (24 evezős nagy hajó) követi a Szent Borbálát.
Amikor Tímár Mihály visszatér a hajóra, Tímeát csak a kis fehér cica érdekli, amelyik a malmon rekedt. Tímár Mihály nem hozta el a cicát, erre Tímea megbántódik.
I. / 4. A salto mortale egy mamuttól
Trikalisz Euthym megmutatja a hajó üldözőit és Tímár Mihály gondolkodik, mi legyen. Egy veszélyes manővert eszel ki. A közeledő szigetnél felgyorsítanak (ütik vágják a lovakat a parton), és a megfelelő pillanatban Tímár elvágja a kötelet, a hajó pedig átkerül egy másik Duna-ágba és eltűnik az üldözők elől. Ráadásul a malom darabjai is odasodródnak, és ott a Szent Borbáláról származó kampó és kötél, amiből a törökök arra következtetnek, hogy a hajó odaveszett.
I. / 5. A szigorú vizsgálat
A hajó megérkezik Orsova szigetére, ahol ellenőrzik a rakományt és az utasokat. Tímár Mihály nem rézpénzzel, hanem arannyal fizet az ellenőröknek, ezért azok nem néznek szét alaposan. Az ellenőrök vezetője egy levelet bíz Tímár Mihályra, hogy majd adja át Kacsuka őrnagynak. A levélben az áll: "Sógor! Ajánlom e levél átadóját különös figyelmedbe. Ez egy arany ember!"
I. / 6. A „Senki” szigete
Az Orsovai kikötőből tovább hajóznak, három napig mennek a Dunán, s ekkor olyan nagy szél támad, hogy ki kell kötniük. Egy lakatlannak tűnő sziget mellett kötnek ki, ahol Tímár élelem után kutat, mert Timéa rosszul lett. Tímár egy csodaszép helyet talál gyümölcsfákkal, veteményessel és egy kis házzal.
I. / 7. Almira és Narcissza
A házikót egy nagy fekete újfundlandi kutya őrzi, Almira. Egy dolgos és segítőkész asszonyt is talál (Terézát), aki felajánlja, hogy áruért cserébe pihenhetnek és enni is kapnak nála. Egy kis fehér cica is lakik a szigeten, Narcissza. A cica az asszony lányáé, Noémié. A kutya egyszer leteperi Tímárt, amikor az madarat akar lőni. Később pedig ugatni kezd, jelezve egy kellemetlen ismerős közeledtét.
I. / 8. fejezet: Az éj hangjai
Krisztyán Tódor érkezik, aki Noémi jegyese, de nem szerelemből, hanem mert Noémit az apja odaígérte neki. Együtt megvacsoráznak mind, aztán Krisztyán Tódor pénzt követel Terézától, de ő azt mondja, nincs pénze, mert cserekereskedelmet folytat a vendégeivel. Tímár végighallgatja a veszekedést Tódor és Teréza mama között és amikor Tódor elhagyja a szigetet (Noémi karkötőjével), akkor meghallgatja Teréza mama történetét arról, hogy hogyan kerültek oda.
I. / 9. A szigetlakók története
Teréza együtt élt Noémivel és az apjával, Bellováryval. Bellovárynak volt egy jó barátja, Krisztyán Maxim (Tódor apja), gabonakereskedő. Ez a Maxim minden évben kölcsönt vett fel Brazovics Athanáztól (a Szent Borbála hajó tulajdonosától), és minden évben meg is fizette búzában mérve ősszel.
A nagy összegre kezes is kellett, ő volt Bellováry. Hanem egyik évben (1816-ban) elvitte a termést a rossz időjárás és az adósság Bellováryékra maradt. Bellováry öngyilkos lett (fegyverrel). Teréza mama is meg akart halni, de Almira kutya visszarántotta, ezért inkább új életet kezdtek ezen a kis senki szigetén. Ennek már 12 éve.
Tódort az apja elhagyta, link hazudozó lett belőle. Tereza mamáékat is zsarolja azzal, hogy elárulja, hogy ott laknak és akkor kilakoltatják őket.
A szél elcsendesül, Tímárék tovább indulnak.
I. / 10. Ali Csorbadzsi
A hajón a kabinjába hívja Tímárt Trikalisz Euthym és elmondja, hogy ő valójában Ali Csorbadzsi, és a török szultán udvarából menekül, mert a szultán el akarta venni a pénzét és a háremébe szánta a lányát, Timéát. Azt is elmondja, hogy a lányának altatót adott, ő maga pedig mérget vett be, mert tudja, hogy Krisztyán Tódor a törököknek kémkedik és el fogja árulni őt. Azt kéri Tímár Mihálytól, hogy a testét dobja a tengerbe. Végrendelkezik is arról, hogy betegségben haldoklik és a lányát a hajótulajdonos Brazovics Athanáznak adják át, aki a rokonuk. Neki kell átadni a rengeteg zsák búzát is, amit szállítanak.
Ali Csorbadzsi még egy vörös félholdról is beszél, aztán meghal.
I. / 11. Az élő alabástrom
Tímár arra gondol, hogy akár hagyhatná is meghalni Timéát és jelenthetné az esetet. Akkor a zsákmány harmadát neki adnák jutalmul. Azonban miközben ezen gondolkodik és nézi Timéát, beleszeret és úgy dönt, hogy inkább teljesíti Ali akaratát. Felébreszti Tíméát, és elmondja neki, hogy az apja halott. A lány nyugodtan fogadja a hírt.
I. / 12. A hajóstemetés
Ali Csorbadzsi ragaszkodott hozzá, hogy a Dunába temessék. Ez azonban szabálytalan, mivel elvileg Ali Csorbadzsi járványos beteg volt és nem veszélyeztethetnék a Duna mellett lakókat azzal, hogy a betegségben elhalt testet valamelyik parti faluba sodorja a víz. A pap sem vállalja a temetést, mert ő meg úgy tudta, hogy öngyilkosról van szó. Tímár nagyon körülményesen tudja csak elintézni a hullámsírba temetést, de sikerül neki.
I. / 13. A nevetni való tréfa
Kiderül, hogy Krisztyán Tódor valóban elárulta Ali Csorbadzsit, fegyveresek jönnek előállítani a szökevényt. Tímár Mihály azt állítja, hogy nem tud semmiről, Ali Csorbadzsi álnéven utazott és betegségben meghalt. Tímár írásokkal is tudja igazolni, hogy ő el akarta temettetni az egyik faluban, de a pap nem hagyta, a falusiak pedig valahol út közben a Dunába dobták a testet.
A holttest hiányában a katonák vezetője nem tudja bizonyítani, hogy Trikalisz Euthym görög kereskedő és Ali Csorbadzsi ugyanaz a személy, ezzel Tímár Mihály újra megmenti Timéa vagyonát, és megint elhangzik a műben, hogy Tímár egy arany ember.
I. / 14. A Szent Borbála végzete
Tímárék csendesen hajóznak tovább és Tímár arra gondol, hogy Ali Csorbadzsi vajon miért búzába fektette a pénzét. Azon is gondolkodik, hogy miért küldte utána a szultán az embereit (nagy török gálya a regény elején), hiszen nem lopott Ali Csorbadzsi olyan sok pénzt, hogy megérje utánamenni.
Ekkor a Szent Borbála léket kap és süllyedni kezd. Nincs esély a rakomány megmentésére, Tímár és Timéa csónakkal menekülnek.
Második rész – Timéa
II. / 1. A fogadott apa
Tímár Brazovics Athanázhoz viszi Timéát. Itt bemutatásra kerül a család. Athanáz felesége, Zófia, (aki folyton öltözködik és affektálva beszél), a lányuk, Athelie, aki máris féltékeny Timéára, mert Timéa olyan szép, hogy Athelie vőlegénye, Kacsuka főhadnagy is csak őt nézi.
Brazovics Athanáz nagyon örül Timéának és a vele érkező vagyonnak, de nagyot csalódik, mikor Tímár elmondja, hogy a hajó a vagyonnal együtt elsüllyedt. Ettől ellenséges lesz, még Tímárt is megvádolja azzal, hogy direkt süllyesztette el a hajót. Tímár kér egy meghatalmazást, hogy kimenthesse a vízből a búzát és eladhassa olcsón.
Timéa Brazovicséknál marad és nem lesz jó dolga. Cselédnek túl előkelő, kisasszonynak túl vagyontalan. A nyelvet se igazán érti, hiszen eddig törökként élt.
II. / 2. A jó tanács
Tímár és Kacsuka főhadnagy kávéznak. Régi iskolatársak ők, barátokként beszélgetnek. Tímár átadja a levelet Kacsuka főhadnagynak, amit az orsovai ellenőrzéskor kapott az ellenőrök vezetőjétől (és amiben az áll, hogy ő egy arany ember).
Kacsuka elmondja, hogy hamarosan húszezer katona fog állomásozni a városban és Tímár elláthatná őket a Dunába süllyedt búzából. Az élelmezési bizottság őt választja, ha elég kenőpénzt ígér, és kisebb árat mond, mint Brazovics Athanáz. Az elázott búza is elég lesz.
Tímár intézkedik, hogy a búzát kiemeljék a Dunából és elindul a meggazdagodás útján.
"Fata nolentem trahunt" = A nem akarót húzza a végzet
A szent Tímár Mihály nem akarna nagyon csalni, de sajnos muszáj, hogy Timéát megmentse a teljes elszegényedéstől.
II. / 3. A vörös félhold
A zsákokat kiemelik és az egyikre vörös félhold van felfestve (a többin fekete kerék). Ebben a zsákban egymillió forint árú arany van. Tehát ezért menekült Ali Csorbadzsi. Most, hogy megtalálta Tímár a kincset, arra gondol, hogy nem adja át Tímeának, mert Brazovics Athanázra szállna és az elköltené a pénzt. Inkább megtartja magának, így akár meg is kérheti Timéa kezét, hiszen vagyonos ember lett, a lány nem utasíthatja el.
(A becsületes Tímár Mihály tehát valójában tolvaj, de a regény szerint csak ravasz és együttérző.)
II. / 4. Az aranybánya
Tímár jól él, már házat is vett Timéa pénzéből magának.
Egy alakalommal Brazovics Athanázzal borozik, és úgy tesz, mintha részeg lenne és így mondja el, hogy romlott búzával etette a katonákat. Barazovics fel is jelenti, de nem találnak Tímár ellen semmit, mert nem is az ázott búzából süttette a kenyeret, hanem jó minőségű búzát vett és abból. (Az ázott búzát elajándékozta.) Akkora vagyonhoz jutott, hogy nem volt szüksége további nyerészkedésre, sőt, most mindenféle vállalkozásokat indít, hogy valahogyan a saját nyereségének tüntesse fel a vagyont, mint szerencsés vállalkozások eredményét.
Tímár Bécsbe utazik elvileg a fejelentése miatt. Brazovics rögtön szól Bécsbe, hogy hurcolják meg ezt a Tímár Mihályt, de megint Tímár nyer az ügyön. Bécsben Tímár azt mondja, hogy bérbe venne egy rossz földet, a levetinci uradalmat tíz évre és a rajta maradt adósságot is megfizeti. A földet azonban húsz évre adják neki bérbe és mellé még nemesi címert is kap. Új neve: nemes Levetinczy Tímár Mihály
A miniszter rögtön egy kitüntetést is rátukmálna Tímár Mihályra, de neki más tervei vannak. A kitüntetésre Sándorovics Cyrillt javasolja. Cserébe a kitüntetésért Tímár vetőmagot vásárol Cyrilltől, ezzel már ősszel ki lehet használni a földeket. Az időjárás is kedvez, így 30 hajóval viszik az új búzát Komáromba.
II. / 5. Leánytréfa
Visszatérünk a Brazovics házba. Athelie elhiteti Timéával, hogy Kacsuka beleszeretett. A lány odavan, még menyasszonyi ruhát is varr, mert úgy gondolja, hogy Kacsuka hadnagy feleségül veszi. Tímár látja, hogy gúnyt űznek a lányból, de nem szól semmit. Viszont annyira felhúzza magát ezen, hogy elhagyja a Brazovics házat és megfogadja, hogy tönkreteszi őket.
II. / 6. Ez is egy tréfa
Tímár Mihályról már beszélik, hogy arany ember: minden üzletben sikeres lesz és csak gazdagodik. Most épp rossz földeket vásárol Komáromban, mert tudni véli, hogy a várbővítés miatt hamarosan kétszeres áron veszik majd meg tőle. Ami igaz is, de nem érdemes további földeket megvenni ott, mert a bővítést csak évek múlva fogják folytatni. Kacsuka azonban azt mondja Brazovicsnak, hogy jó üzlet, ezért Brazovics minden pénzét ezekbe a hasznavehetetlen földekbe fekteti.
II. / 7. A menyasszonyköntös
Folynak az esküvői készületek. Timéa szembesül vele, hogy nem magának varrta a menyasszonyköntöst, hanem Amelié-nek. Teljesen le van sújtva. Brazovics úr nem jelenik meg az esküvőn, mert épp a várkormányzónál van, aki elmondja neki, hogy nem veszik meg tőle most a földeket, csak 20 év múlva. Brazovics a hír hallatán szívrohamot kap és meghal.
II. / 8. Timéa
Kacsuka nem veszi el Athelie-t, mert nem kapja meg a beígért hozományt. Brazovics rossz üzleteket kötött, elszegényedett, ez most derül ki a család számára. Athelie könyörög Kacsukának, hogy vegye el és majd lesz pénzük másik örökségből, de Kacsuka mást szeret: Timéát.
Épp a komáromi szép kúria elárverezésére készülnek, amikor betoppan Tímár Mihály és bejelenti, hogy megvette a Brazovics házat Timéának és feleségül is kéri. Timéá igent mond: "leszek önnek hűséges, engedelmes felesége" – mondja, hiszen Kacsukát szereti. Tímár megadná a hozományt Athelie és Kacsuka házasságához, de Athelie már elutasító és azt mondja, inkább ott marad cselédnek.
Harmadik rész – A senki szigete
III. / 1. Az alabástromszobor menyegzője
Tímár tudja, hogy tolvaj és Timéá pénzéből lett vagyonos, ezért is sürgeti az esküvőt. Az esküvő után azonban Timéa újra csak a kötelességtudatról beszél, nem szerelmes. Tímár szerint olyan, mint egy szobor.
III. / 2. A védördög
Tímár megbánta már, hogy lelkifurdalásból nősült. Próbál távol lenni a feleségétől és még az elszegényedéssel is megpróbálkozik, de nem megy.
Amelie is nekiesik egyik nap, hogy tönkretette őket és még Timéa is boldogtalan.
Amelie is az, éjszakánként gyűlölködik, amiért cselédként kell élnie abban a házban, melyben egykor úrnő volt.
III. / 3. Tavaszvirány
Tímár marcangolja magát és bánatában kicsónakázik a Senki-szigetére. Itt nyugalmat talál, a nők (Teréza mama és Noémi) körberajongják. Elmesélik neki, hogy Krisztyán Tódor még kijár oda mézért meg gyümölcsért.
III. / 4. A pók a rózsák között
Éppen rózsaolajat sajtolnának a rózsaszirmokból, amikor megjön Krisztyán Tódor és azzal áll elő, hogy ki akarja termelni a sziget gyümölcsfáit, diófáit, különben feljelenti az ottlakókat szigetbirtoklásért. Tímár ekkor hirtelen előhúz két levelet a zsebéből, ami bizonyítja, hogy kilencven évre bérbe vette a szigetet, megegyezett az isztambuli és a bécsi követséggel is. A bérleti jogot pedig máris átruházta a két nőre. Tódor elvonul, bosszút forral Tímár ellen. Noémi pedig szerelmesen Tímár karjaiba omlik.
III. / 5. A világon kívül
Tímárnak megint lelkifurdalása lesz, hiszen annak az embernek a házában él, aki a két nőt kisemmizte hajdan. Mit sem tudnak arról, hogy Tímár közben meggazdagodott a török lány pénzén stb.; otthagyja a szigetet.
III. / 6. Tropicus Capricorni
Tímár megint nagyon elgondolkodik: Noémit szeresse-e vagy Timéát? (A regényben az nincs kimondva, hogy Noémi csak két férfit látott életében és kettő közül nyilván a kevésbé erőszakos Tímár Mihályt választotta... A regényben Noémi ártatlan és romlatlan, és igaz szerelemmel szereti Tímár Mihályt.)
Tímár épp a csónakban gondolkodik, amikor Krisztyán Tódor rálő. Tímár megtalálja, de nem áll bosszút, hanem munkát ajánl neki, a Brazíliába szállítandó búzatételeket kellene ellenőriznie. Ettől Tódor egyből megjavul, sőt Tímár Mihályt ezután "atyám"-nak szólítja. Valójában Tímár csak jó messzire el akarja távolítani Tódort Noémitől.
Tímár levelet kap Timéától, amiben kulcsokat küld neki az íróasztalból. Tímár ebből megtudja, hogy Timéa valószínűleg tud Ali Csorbadzsi pénzéről, hiszen néhány jellegzetes hagyaték (ékszerek) még az asztalban van. Úgy dönt, hogy nem megy haza, visszamegy Noémihez. Levélben arra kéri Timéát, hogy intézze az otthoni és üzleti ügyeit.
III. / 7. Az édes otthon
Tímár kalandosan jut vissza a szigetre, a csónakját is elviszi a víz, ezért a szigeten reked, de nem bánja. Új életet kezd, de közben hiányzik neki a másik is:
"Két helyen élt a lelke, kétfelé volt szakítva: ott vagyona, becsülete, világi állása, itt szerelme tartóztatta"
Visszahúzza a szíve Komáromba.
III. / 8. A családi ékszer
Csak öt hónap múlva tér haza Tímár. Timéát a levetincei birtokon találja. Timéa hű feleségként igyekezett segíteni férjét addig is, míg távol volt, két nyelvet megtanult és az üzletbe is beletanult.
Tímár tudni akarja, hogy kutakodott-e Timéa, ezért elé teszi az ékszereket és azt mondja, hogy Törökországban vette. Timea nagyon megörül, főleg a medálnak, amelyik az anyját ábrázolja. Látszik, hogy nem kutakodott Tímár holmija közt.
Tímár most még rosszabbul érzi magát.
Negyedik rész – Noémi
IV. / 1. Egy új vendég
Tímárhoz ömlik a pénz és a kitüntetések a hazájának tett üzleti szolgálataiért. Már nagyságos úrnak kell szólítani. Timéát ékszerekkel halmozza el, és közben vágyik vissza a másik életébe.
Tavasszal újra Senki-szigetére megy, ahol Noémi már a kisfiukkal várja (Dódinak becézik). Tímár boldog fél évet tölt itt, közben próbál házat építeni, de nem igazán megy neki, aztán visszautazik Komáromba.
IV. / 2. A faragóember
Komáromban Timéa betegeskedik, ezért Tímár egy szélmentes üdülőbe viszi felgyógyulni. Közben felfogad egy székely fafaragót, hogy elkészíttessen egy hasonló házat a komáromi palotakertbe, mint ami Timéának annyira megtetszett. Valójában a házépítést akarja kitanulni, hogy a Senki-szigetén épített házat be tudja fejezni.
Nagy ládákban szállíttatja a szerszámokat a szigetre (és a szállítóknak azt mondja szerb szabaságharcosok fegyverei).
IV. / 3. Noémi
Tímár tehát összevissza hazudozik és kettős életet él. A Senki-szigetén boldogabb, de nem képes lemondani a komáromi gazdagságról és elismertségről.
Tímár megbetegszik, tífuszos lesz a Senki-szgetén, a két nő rendületlenül ápolja, míg végül Tímár felépül. Ekkor a kis Dódi is megbetegszik, ő torokgyíkos lesz, viszont nem éli túl a nyavalyát. Tímár letargiába süllyed.
IV. / 4. Melankólia
Tímár lelke szinte halott, Noémi sem tudja felvidítani. Visszautazik Komáromba, de Timéa se tehet semmit. Végül egy balatoni üdülőbe megy Tímár regenerálódni, ahol eltervezi az öngyilkosságát. Megírja a végrendeletét, amiben vagyonát Timéára és a szegényekre hagyja és megy Senki-szigetére meghalni. De ott újra egy kisgyerek várja, Noémi újra szült. Tímárnak azonnal visszatér az életkedve.
IV. / 5. Teréza
Telnek az évek, Tímár nem tud elszakadni egyik életétől sem, fél évet az egyik nőnél tölt, fél évet a másiknál.
Teréza mama egyszer elájul, elmondja, hogy szívbeteg. Egy ősszel meg is hal és Noémi egyedül marad az új Dódival, ha Tímár nem marad velük. Most már döntenie kell.
Ötödik rész – Athalie
V. / 1. A kettétört kard
Tímár ismét Komáromba utazik, közben már a váláson gondolkodik. Amikor megérkezik, a zavart Timéa áll elé, de nem mondja, hogy mi baja. Athelie azt újságolja Tímárnak, hogy a távollétében a felesége csalta Kacsukával, aki még párbajozott is érte. Rögtön fel is ajánlja, hogy segít leleplezni a hűtlen asszonyt.. Kacsukáról azonban kiderül, hogy azért párbajozott, mert valaki Tímárt becsmérelte. Timéa is ezt köszöni meg Kacsukának, megcsalásról szó sincs. Tímár egy másik szobából, egy rejtekajtónál, hallgatja végig, hogy Timéa esküszik a hűségére, még akkor is, ha Tímár csaló lenne. Ettől aztán Tímár legszívesebben kimenekülne a világból.
V. / 2. Az első veszteség
Tímár most megint azon gyötrődik, hogy mégsem akar elválni. Közben eszébe jut egy levél, amit korábban olvasatlanul a zsebébe gyűrt. Az áll benne, hogy Krisztyán Tódor százezer forintos kárt csinált, és a jó minőségű magyar búzát rosszra cserélte. Ezt az üzletet tulajdonképpen Timéa találta ki, úgyhogy Tódor az ő üzletét tette tönkre. Most 15 év gályarabságra ítélték, de két rabtársával megszökött.
Tímár feldúltan elviharzik.
V. / 3. A jég
Megpróbál a Duna jegén átmenni Noémihez, de a sűrű ködben eltéved. Nyolc órája bolyong már a fagyban, amikor lát egy tetőt. Sajnos csak egy malom az, de észreveszi, hogy az egerek megvárták, amíg befagy a Duna, hogy átsétálhassanak a partra, így a nyomukat követve Tímár is partot ér. Onnan a balatonfüredi kastélyáig megy, ahol készülődnek a nagy halász mulatságra. Tímár megismerkedik a jégrianással, amikor hatalmas robajjal a jégtábla széthasad és a jégtáblák közt ölnyi rés marad szabadon. Ezután levelet ír Timéának, kedveset, becézőt.
V. / 4. A rém
A kastélyban, Tímár szobájában Krisztyán Tódor jelenik meg fegyverrel fenyegetőzve, szakadtan, bekötött fejjel. Ruhát és pénzt kér. Elmeséli, hogy a gályarabságban éppen az apja mellé ültették. Kiderül, hogy Tódor apja, aki szintén tolvaj gazember, ismerte Ali Csorbadzsit, a pénzt együtt akarták ellopni, de átverte egyik a másikat, így végül Ali Csorbadzsira maradt a pénz, aki utána a lányára hagyta volna, de Tímár nyúlta le a pénzt. Ez már világos lett Krisztyán Tódór számára, ezért kereste és rossz hírét költötte Tímárnak. Ő párbajozott Kacsukával. A sebeit is megmutatja, miközben felveszi Tímár ruháit és elteszi a pénzét és az aranyóráját.
Tódor ezután azt mondja, hogy adja neki Noémit és Senki-szigetét, különben mindent elmond Timéának arról, hogy Tímárnak még egy felesége van és gyereke, és a hatóságoknak azt, hogy megölte és kirabolta Ali Csorbadzsit.
Tímár a világon minden pénzt megígér, mert Noémit nem akarja adni. Végül egy óvatlan pillanatban kihajítja Tódort a kastély ablakán.
V. / 5. Mit beszél a Hold? Mit beszél a jég?
Nem öli meg Tódort, mert úgy érzi, igaza van. Tódor elindul Tihany felé, hogy leleplezze Tímárt, közben belesétál a rianásba és meghal. Tímár éppen az öngyilkosságát tervezi, amikor meglátja a hullát.
V. / 6. Ki jön?
Tímár megérkezik a szigetre és Almira (a kutya), akit Tódor megsebesített, kileheli a lelkét. Tímár megígéri Dódinak, hogy nem hagyja el őket többé.
V. / 7. A hulla
Tavasszal, jégolvadáskor megtalálják Tódor hulláját, aki Tímár ruhájában van, ezért megállapítják az oszladozó tetemről, hogy Tímár Mihályé, aki éppen a balatoni halászat éjszakáján tűnt el. A hullánál van Tímár aranyórája is. Timéa pompával eltemetteti, a temetésen Athelie és Kacsuka őrnagy is ott van.
V. / 8. Zófi asszony
Zófi asszony és mások is figyelik, mikor veti már le a gyászt magáról Timéa, de telnek a hónapok és csak nem veti le. Zófi asszony átmegy Kacsukához és elpletykálja neki, hogy Timéa a félbetört karddal alszik.
V. / 9. Dódi levele
Tímár már másfél éve van Senki-szigetén, ekkor rákérdez Noémi, hogy merre járt régen és most nem hiányzik-e neki. Tímár elmesél mindent őszintén. Még Timéa szerelmét is Kacsuka iránt és azt is, hogy a rejtekajtónál kihallgatta őket. Noémi biztos benne, hogy Athelie nem hagyja majd, hogy Timéa összejöjjön Kacsukával, szólni akar neki a rejtekajtóról. Dódival iratják meg a levelet a veszélyről és egy gyümölcsárussal juttatják el.
V. / 10. Te ügyetlen!…
Timéa tiszteletére minden évben bált rendeztek (Zsuzsanna nevet kapot, mikor megkeresztelték, hogy házasodhasson), de az idei bálnak egyetlen meghívott vendége Kacsuka volt. Szerelmes pillantások közt meg is beszélik, hogy következő Zsuzsanna napkor összeházasodnak. Az őrnagy azonban fél, hogy Athelie nem mondott le a bosszúról. Meg is villan a szemében, amikor Timéa kéri, hogy a gyászfőkötőt cserélje le a menyasszonyira.
V. / 11. Athalja
Athelie az utolsó éjszakán akar lesújtani. Altatót tesz a puncsba, minden cseléd elalszik, amikor a rejtekajtón át bejut Timéa szobájába, és a félbetört karddal le akarja vágni őt. Timéa azonban felébred és védekezik, ezért nem kap halálos sebet. A katonák is, Kacsuka is odaérnek és lebuktatják Athelie-t, aki démoni módon néz.
V. / 12. Az utolsó tőrdöfés
Timéa nehezen gyógyul és nem vall Athelie ellen. Kacsuka, hogy felvidítsa, felolvassa neki a névnapi köszöntő leveleket. Így kerül elő a kis Dódi levele is, amiből kiderül a rejtekajtó és mögötte a méreg, a levetett véres ruha és egy napló is.
Még éjjel titokban egybekelnek Timéáék, így a másnapi bírósági tárgyaláson Timéa mint Kacsuka Imréné jelenik meg.
Másnap szembesítik Athelie-t a bizonyítékokkal, aki nem is tagadja a tettét, azonban elárulja, hogy csak egy ember tudott rajta kívül a rejtekajtóról: Tímár Mihály, ő tehát él.
V. / 13. A marianostrai nő
Athelie-t életfogytiglanra ítélték.
Timéa nem boldog az új házasságában, mert attól fél, hogy Tímár hazatér. Születik egy fiuk, aki viszont eltékozolja a vagyont.
V. / 14. A "Senki"
Azóta negyven év telt el. Egy barátja hívja az írót, hogy nézzen meg egy különös szigetet, ahol úgy élnek az emberek, mint egy nagy család. Csak keresztneveik vannak és a fő apát Deodátnak (= Dódi) hívják. Az ő apja is él még, de csak este mutatkozik.
Nagyon öreg már, de "vonásaiban valami vasnyugalom tartá fenn a változatlanságot. A mérsékletes élet, a jó kedély tartja el ily épen az arcvonásokat."
S Noémivel éppen olyan szerelmesek, mint negyven évvel ezelőtt.
- VÉGE -
