2
(A novella a Tanár úr kérem című kötetben jelent meg.)
A JÓ TANULÓ FELEL
A jó tanuló, Steinmann az első padban ül. Mindig felkészült.
Minden diák apja ezt kérdezi otthon a fiától, hogy a
"Steinmann miért tudja megtanulni?"
Felelés lesz. A tanár hosszan lapozgatja a noteszt, hogy kit szólítson ki a táblához.
Ilyen érzés lehetett "amikor a francia rémuralom idején kiszólították a halálraítélteket.
"Steinmann felel, ünnepélyes pillanat." Amíg a tanár gondolkodik, Steinmann táblát töröl, "ő ráér gondolni a köztisztaságra", bármikor készen áll a feleletre.
Azután mélyen egymás szemébe néznek a tanárral, (mint egy gróf és grófnő), s a tanár feladatot ad:
- Vegyünk egy kúpot vagy inkább egy csonka gúlát...
Steinmannak mindegy, mindegyikkel barátságos viszonyban van, és fölényes győzelemre számít a feladat megoldása során. Lassan mély beszélgetés alakul ki a két rokonlélek között, a többi diák ezeket a szavakat már nem is érti. A jó tanulónak be sem kell fejeznie a feleletét, hiszen bizonyára az is menne neki. Jó jegyet kap és illedelmesen leül.
A következő felelőnél csak elmosolyodik, amikor az rosszul mond valamit és cinkosan a tanárra pillant.
.
