(A novella a Tanár úr kérem című kötetben jelent meg.)
RÖHÖG AZ EGÉSZ OSZTÁLY
Egyik nap az osztály teljesen meg van bolondulva. Találnak egy új kukát, kiszedik belőle a szemetet és szobrot építenek belőle a kuka tetején. Azután egymás hátára cédulát ragasztanak "szamár" felirattal, egymáson is és rajtuk is röhögnek.
Az egyik fiú lihegve rohan Auerhez: "-Gyere, gyorsan!" és a karjánál fogva már húzza, viszi magával, ki a teremből, fel az emeletre. Auer azt hiszi, hogy talán a nagybácsija keresi, vagy egy ösztöndíjat kap vagy igazgatói elismerést valami miatt. Rohan sebesen fel a harmadik emeletre, aztán a negyedikre, de ott a kedves osztálytárs elengedi a karját és elindul lefelé. Auer csodálkozva néz utána, amikor meglátja, hogy a lépcső aljánál már ott röhög az egész osztály.
Az osztályban közben a táblára készült egy vicces rajz Kökörcsin tanár úrról és II. Józsefről.
Zajcsek kiabál, hogy ebben a zajban nem tud tanulni, végül a kukába bújik. A többiek megviccelik Zajcseket: egyszerre elhallgatnak, mintha belépett volna a tanár. Zajcsek megijed, előbújik, de rájön, hogy átverték. Amikor tényleg bejön a tanár, Zajcsek nem veszi komolyan és a kukában marad. Az egész osztály próbálja visszatartani a nevetését. Miközben Kökörcsin tanár úr II. József érdemeit sorolja, Löbl lassan járkál négykézláb a padok alatt és megfog egy-egy lábat, de mindenki vissza tudja tartani a röhögést. Amikor Löbl Auerhez ér és a lábába csíp, Auer felszisszen. Kökörcsin tanár úr pedig megkérdezi:
"- Auer... mit mozgolódik maga, mint egy sajtkukac?"
Ebben a pillanatban kitör végre a röhögés és a tanár elégedett magával, hogy milyen vicceset mondott.
.













