367
Arról beszél Mikes, hogy nem irigyli a "kalmakányt", mert a boldog családi életből, a szerető feleségétől szakították ki, hogy a császár lányának a férje legyen, aki kedvetlenül hál vele.
Mikes úgy tartja, hogy "A szívbéli szeretet nagyobb a gazdagságnál", még ha ő maga nem is tudja, milyen a házasság, mert messze került a hazájától és a hajdani életétől. Azt azonban tudja, hogy szeretet nélkül a házasság nem lehet jó.
Azt mondja: "a kalmakán jó szívvel látott, nagy pompával fogadott. Majd két óráig beszélgetett az urunkkal, egy szép paripával meg is ajándékozta, a felesége egynehány keszkenőt küldött".
Mikes azt írja, hogy a törökök szeretik és bőséggel ellátják őket, mégsem tudja megszokni a helyzetüket, idegennek érzik ott magukat. A törökök a keresztényeket nem utálják, de megvetik. Ezért vendégségkor a török "ád egy pipa dohányt, egy fincsa kávét, azután egy-két szó után hosszú a hallgatás." Mert a ház fiairól illendő kérdezni, de az asszony mintha nem is létezne. Ha valaki a feleségről kérdezne, bottal vernék ki a házból. Ezért úgy látja Mikes, hogy nem fog megtanulni törökül, mert nincs kivel társalogni. Ha nem tanulja meg a nyelvet, a török nép is idegen marad. De majd később többet tud és megírja. Addig is arra kéri a nénét, hogy írjon ő.
