10276
Móricz utolsó dzsentriregénye az első nagy gazdasági világválság idején született és Móricz a saját korából sőt saját nézeteiből meríti a témát. (dzsentri = elszegényedett nemes, aki nem értett semmihez, de bármire hajlandó volt, hogy pénzhez jusson)
A regény a korruptságot (a panamázást) mutatja be Kopjass István főügyész személyén keresztül.
Tartalom:
Zsarátnokon csődbe ment a sertéstenyésztő, mert felelős vezetők helyett az urak egymás közt osztozkodtak. A részvénytársasággal, amely a sertéstelepet elpazarolta, jól járt a főispán, az alispán, sok kisgazda és még Boronkay Ferenc ügyvezető igazgató úrnak is csurrant-cseppent a pénzből egy luxusvilla. Közben a disznó ára lement, a kukorica ára pedig fel, így most közeleg a botrány, amit csak egy feddhetetlen főügyésszel lehetne eltussoltatni. (A főügyész feladata ugyani s törvényesség felügyelete.) Kopjass Istvánra esik a választás, aki eddig kultúrtanácsnok volt, tiszta múltú, de könnyen hajlítható ember, nem lesz vele gond.
Már megválasztása napján megkörnyékezi az első rokon (Kardics), aztán egyre több és több lesz a régi kedves ismerős (Berci bácsi, Menyhért, Albert, Adélka, Kati néni...), aki mind-mind számít Kopjass segítségére. A feleség, Lina tajtékzik, amiért az egész "poloska fej" a nyakukra jár kéregetni.
Közben persze az urak a segítségére vannak: Kardics számlát nyittat Kopjassnak, a nyakába próbálják sózni a luxusvillát és a Sertéstelepre is be akarják szervezni harmadiknak.
Kopjass lassan átlátja, hogy a városvezetés nyakig van a korrupcióban, de nem tesz semmit, mert teszik neki, hogy hatalmat adtak a akezébe. Bár ő maga még semmilyen hasznot nem látott az ügyletekből és nem követett el hatalmi visszaélést, hamar úgy tűnik fel, mintha ő lenne a legkorruptabb mind közül. Kezdetben voltak eszméi és becsülete, de hosszú távon ezt nem tudta tartani. Lassan ráébred, hogy körülötte senki nem ért semmihez, csak a megbízhatóság számít, és a legmegbízhatóbb emberek a rokonok. (Ezért mondja magát mindenki rokonnak. Annyit jelent, hogy bennem megbízhatsz, ha segítesz nekem.) Kopjass jelleme lassan felőrlődik és inkább a képmutatást választja, nem szeretné elveszíteni a karrierjét, de azt gondolja, hogy van lehetősége felemelni a várost. Azonban a polgármesternek más tervei vannak és nincs szüksége olyan emberre, aki a maga feje után megy. Meg akarja leckéztetni, csúnyán a falhoz állítja és a szemére veti, hogy Berci bácsi salgótarjáni jó szenet mutatott mintának a valódi helyett, Egyre piszkosabb ügyletekbe keveredett, hiszen ekkorra már Kopjass is hatalommámorban úszik és nem tűri, hogy kimaradjon valamiből.
Kopjasst ellehetetlenítik. Nincs többé becsülete, oda a közéleti szereplés, még a szerelmi álmok is. Lina, a feleség okos asszony, irányítani akarja a férjét. A tanácsaival segíti Kopjasst, de mindvégig azt akarja, hogy becsületes maradjon. ez Kopjass számára hamar teherré válik, ezért inkább Magdaléna karjaiba veti magát, aki rendületlenül ostromolja.
A dráma csúcsán Kopjass meglövi magát, de nem derül ki, hogy meghal-e vagy megmentik a kórházban.
Az író itt egyszerűen nem emeli fel a főhőst, hanem elengedi. A regény határozottan lezáratlan, befejezetlen. A mondanivalója viszont világos. A korrupció mocsarában elmerül minden tisztességes szándék, nincs egyenes út, a korrupció magába fojtja a becsületet.
----------
A regényben sok életrajzi elem visszaköszön, Móricz hajdani naív elképzeléseit tolmácsolja nekünk Kopjasss és Lina teljes jelleme ugyanaz, mint Móricz első feleségének, Jankának a jelleme.
Panamázás
