3598
A vers egy egyszerű és őszinte életkép, amelyben a költő a szüleivel való kapcsolatát ábrázolja.
Petőfi akkor látogatott haza, amikor bekerült a Pesti Divatlap nevű újsághoz és végre rendes fizetős állása lett. Ekkor érezte azt, hogy meg merhet jelenni az apja előtt, aki mindvégig lenézte fia színészi és költői törekvéseit.
Bár a borozgatás barátságos hangulatra utal, és a tankönyv is azt írja, hogy milyen szépen összebékél apa a fiával, valójában Petőfi nyilván nem érzi jól magát, hiszen az apja nem ismeri el őt. A feszültség érezhető az apa lenéző, megsebző mondatából::
„No csak hitvány egy élet az a komédia!" = semmit érő mesterség a színészet, művészet. Az apa akkor volna büszke a fiára, ha fizikai munkát végezne vagy gazdálkodna, a városi népeket lenézi, mert nem értenek semmihez, ami az élet alapszükségleteit fedezi (kaja, ruha, meleg, stb) . A költő nem tudja megváltoztatni az apja nézeteit.
A fiú is lenézi az apját "csak a húsvágáshoz ért, nem sok hajszála hullt ki a tudományokért" - mondja róla.
Annyira mély seb az atyai nem elfogadás, hogy az anyai szeretetnek csupán három versszakot szentel a költő. Petőfi azt mondja, hogy édesanyja minden kérdése, érdeklődése azt jelenti számára, hogy nagyon szereti őt.
Az édesanyának nem kell megfelelni, feltétel nélkül szereti a fiát akkor is, ha nem érti a nagyvilági városi életét.
